A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Ha bármelyőnket megkérdeznének, mik volnának azok a látnivalók, amelyeket mindenképp büszkén mutatnánk meg az idelátogatóknak, vagy ahova mi magunk is mindig szívesen visszajárunk, más és más listáink lennének, azonban bizonyára több ponton fednék egymást azok helyek, amelyek ezért vagy azért, de rabul ejtettek bennünket.

Kicsi országunk valódi kis ékszerdoboz, Közép-Európa legnagyobb tavával, festői szépségű tájakkal, történelemtől vibráló helyekkel, monumentális épületekkel, gőzölgő gyógyfürdőkkel, szemet kápráztató népművészettel, mesebeli várromokkal, izgalmas múzeumokkal, vérpezsdítő borvidékekkel, változatos nemzeti parkokkal, pompás főúri kastélyokkal és palotákkal – telis-tele felfedezésre váró csodákkal, amelyek közül néhányat az UNESCO is méltónak ítélt arra, hogy felkerüljenek a világörökség helyszínei közé.

Lássuk, egyeznek-e a listáink, s mi hova és miért kalauzolnánk el a hazánkba látogató külföldieket!  

#1 BUDAPEST – A KELET PÁRIZSA

Mesés fővárosunk, amely a Duna két partján elterülő Buda és Pest 1873-as egyesítésével jött létre, az Európai Unió kilencedik legnagyobb városa. Kilenc hídja közül a legöregebb, a Lánchíd is ekkortájt épült gróf Széchenyi István kezdeményezésére. Az 1842-es pesti hídfő alapkő letételét követően 1849-ben került sor a hivatalos átadásra, s az ikonikus híd, amely Széchenyi nevét viseli, egyik méltó jelképe fővárosunknak.

A Duna gyöngyeként is emlegetett metropolisz egyszerűen mindenkit levesz a lábáról. Főleg a külföldi turisták azok, akiknek ma is csak halovány elképzelésük van arról, mi várja őket ebben az egykori keleti blokkban, s meglepetésként zúdul rájuk a páratlan látvány, a rengeteg lehengerlő impulzus és végenincs ámulatba ejtő látnivaló.

S nem csak a külföldi utazási portálokon bukkan fel Budapest a legnépszerűbb városlátogatási tippek között, a filmipar is gyakran látogat el hozzánk, s használja a város nyújtotta varázslatos kulisszát valódi bombasikerű filmekhez. A moziba járó magyar közönség gyakran fedezhet fel egy-egy fővárosi helyszínt, még ha épp a 18. század végi New Yorkban is zajlik a filmbéli történés. Olyan kasszasikerek, mint a Mission Impossible, az Underworld, a Die Hard, a 8mm, a Kém, a Spectral, vagy Brad Pitt zombi apokalipszisének, a World War Z-nek egyes jeleneteit is itt forgatták.

Rengeteg itt a felfedezni való: az építészet, a történelem, a fotózás és a kultúra szerelmesei is bőven találnak itt kedvükre valót, amire érdemes mindjárt egy hosszú hétvégét szánni. A nagy klasszikusok, mint a Budai vár, a Halászbástya, a Mátyás templom, a Parlament, a Hősök tere vagy Vajdahunyad vára mellett számos, akár az 1001 éjszaka meséibe illő fürdő, lélegzetelállító kávéház és romkocsma, szenzációs múzeumok és pezsgő éjszakai élet teszik feledhetetlenné az itt-tartózkodást.

Tudta, hogy

  • a főváros egyik jelképe, az Országház, amely a világszerte a harmadik legnagyobb parlament épület a maga 18 ezer négyzetméterével, 691 helyiségből áll és 20 kilométer lépcső található benne?
  • a National Geographic beválasztotta a Duna-parti 2-es villamost a világ legszebb villamos-vonalai közé?
  • a CNN szerint a Központi Vásárcsarnok Európa legszebb piaca?
  • a legrégebbi, ma is működő budapesti étterem az 1793-ban borkimérésként megnyitott Márványmenyasszony?
  • a budapesti Városliget a világ legelső nyilvános városi parkja volt?
  • a legjobb tájékozódási pont, amelyet a város számos pontjáról jól látni, a Gellért-hegyen álló 40 méter magas Szabadság-szobor, amelyet a pestiek csak sörnyitóként emlegetnek?
  • Budapest több mint 120 meleg vízű forrásával joggal a világ termálfürdő-fővárosa?
  • Budapestet időutazóként is fel lehet fedezni, és a VR-technológiának köszönhetően 3D-ben, interaktívan és teljesen testközelben jelen lehetünk például a budai vár ostrománál?
  • a lenyűgöző budavári labirintusban akár szabadulószobába is zárathatjuk magunkat?

#2 A SÁRMOS SOPRON

Talán nincs is olyan, aki még ne hagyta volna el az országot Ausztria irányába Sopronnál. Megéri azonban kitérőt tenni ebbe a bájos városkába, amely nem csak egyik legrégebbi településünk, de műemlékei számát tekintve a második országszerte.

Az egykor fontos római településre épült Árpád-kori Suprun a nyugati gyepű védelmében játszott fontos szerepet, később egyike lett a hét szabad királyi városnak, ma pedig a hajdani várfalaktól ölelt macskaköves utcácskáival, hangulatos tereivel, s a 17. századi nagy tűzvész után barokk stílusban emelt épületeivel, valódi kis ékszerdoboz. A város szimbóluma, a messziről is látható 58 méter magas Tűztorony, melynek reneszánsz körerkélye az 1676-os pusztító tűzvész után készült el, szintén római kori falmaradványokra épült. Egykor őrök vigyázták innen a várost, ma belépő ellenében bárki felmehet gyönyörködni a környékben, s szép időben akár az Alpok utolsó keleti tagjáig, a Schneeberg hófedte csúcsáig is elláthat. Sopron lüktető belvárosa, múzeumai, templomai, kávéházai után érdemes ellátogatni a közeli Soproni-hegység lejtőin elnyúló Lővérekbe, amely az egykori besenyő lövészek emlékét őrzi. Ma túraútvonalak, boszorkány- és meseösvény, kilátók, kápolna és botanikus kert teszik feledhetetlenné a kirándulást.

Tudta, hogy

  • Sopron a Hűség városa? A trianoni békeszerződést követően Sopron az újrarajzolt Burgenland fővárosa lett volna, ám ezt a 1921. december 14-i népszavazás meghiúsította, így Sopron megkapta a „Leghűségesebb Város”, a Civitas Fidelissima címet, melyre a Tűztorony Fő tér felőli oldalán álló Hűségkapu emlékeztet.
  • 1989-ben az ú.n. Páneurópai Piknik során Sopronpuszta térségében omlott le elsőként a Vasfüggöny?
  • a Fő-téren álló, 1270 körül épült gótikus Kecske-templomban, amely a magyar korai gótikus építészet egyik gyöngyszeme, ötször is tartottak országgyűlést, és királyi koronázási helyszínként is szolgált?
  • hogy innen indult Liszt Ferenc, minden idők egyik legkiemelkedőbb zeneszerzőjének útja a világhírnév felé, akiről a város minden évben egy fesztivállal emlékezik meg?

#3 BALATON – NEKÜNK A RIVIÉRA

A „magyar tenger” sokunk Riviérája, a nyár szimbóluma, amely nem csak a magyar turisták kedvelt úti célja, s nem csak nyáron hívogat. Egyetlen nap vagy egy hétvége is kevés volna, hogy Közép-Európa legnagyobb, 200+ kilométernyi partszakasszal rendelkező tavát felfedezzük, hiszen a Balaton nem csak egy festőien szép tó szép strandokkal.

Két szemközti partja különbözőbb nem is nagyon lehetne – míg az autópályán is könnyen elérhető, lapos déli part, lassan mélyülő, sekély vizével inkább valódi fürdőparadicsom, addig az ikonikus vulkáni kúpokkal szegélyezett északi part a természet mesés kincseskamrája bazaltorgonákkal, kőtengerekkel, tavas barlanggal, szőlőhegyekkel, várromokkal, túraútvonalakkal és kilátókkal. Az aktív sportok szerelmeseinek nem csak maga a tó kedvez, a bringások is kedvükre kerülhetik a Balatont a körben kiépített bicikliúton. Akár párban vagy barátokkal, egyedül vagy gyerekekkel, akár aktív, akár passzív vagy lazulós feltöltődésre és pihenésre vágyunk is, a Balaton környékének népszerűsége töretlen, hiszen ez maga az Isten festővászna, ahol a történelmi emlékhelyek, a színes nyári zenés estek, bor- és gasztronómiai programkavalkád, s a változatos természeti látnivalók kimeríthetetlen bakancslistákká állnak össze.

A déli part strandjairól a szántódi révből menetrend szerint közlekedő kompon akár autóval is átruccanhatunk a szemközti Tihanyi-félszigetre, ahol az ezer éves apátság és egy lenyűgöző falucska vár temérdek felfedezni valóval. Van itt visszhang, levendula- és gejzírmezők, barlanglakások, kilátók és egy belső tó, amely 30 méterrel a Balaton vízszintje felett fekszik.

Tudta, hogy

  • a Balaton olyan népszerű és lenyűgöző sporteseményeknek ad otthont, amelyek célja a tó átszelése – úszva, evezve, vagy ha befagy, csúszva?
  • a Balaton térségében nagyjából évi 2000 a napsütéses órák száma, ami pont olyan, mint a francia riviérán?
  • a legnagyobb valaha kifogott balatoni harcsa 103 kilót nyomott?
  • a legnagyobb balatoni lángos átmérője 2 méter volt?
  • Európa legrégebbi vitorlás versenye, a Kék Szalag, 1934-ben került először megrendezésre?
  • a közvetlen vízparti 51 balatoni település több mint fele Balaton-nal kezdődik?
  • a Zánka mögött található Hegyestű egy olyan félig elbányászott hegy, amely valójában egy egykori vulkán?
  • az ország túlsó végén, Heves megyében is van egy Balaton, ami egy település Szilvásvárad környékén?
  • a tapolcai tavasbarlangban csónakázni is lehet?
  • Szentbékkállán, a mesés Káli-medencében, egy lenyűgöző kőtenger van?
  • a nagy testvére nyugati csücske körül elterülő Kis-Balatonnak egykor kikötővel rendelkező települése volt?

4# KESZTHELY – A KASTÉLYOS HELY

A balatoni települések közül Keszthely az egyetlen olyan városka, amely tekintélyes városi múlttal rendelkezik. A történelem során Keszthely és környéke hosszú évezredeken át lakott volt, ám valódi jelentőségre először a Római Birodalom idején tett szert, amikor két fontos kereskedelmi és hadi út kereszteződésében a mai Fenékpuszta területén egy közel 15 hektáros római erődítmény épült. A 20 focipályányi területen álló erődvárost, amelynek 22 épületét sikerült feltárni, egykor magas falakkal és 44 kerek bástyatoronnyal vették körbe. Ma a kapu, a háromhajós bazilika és egy raktárépület maradványai kandikálnak ki a talajból, ám egy nagyszabású régészeti projektnek hála virtuális sétát tehetünk a lenyűgöző erődben.

Napjainkban ugyanezen a területen épp egy másik felújítás zajlik, amely ahhoz a grófi családhoz kötődik, amelynek Keszthely városa évszázadokkal később a fénykorát köszönheti. Keszt-hely, a hely, ahol anno „castellum”, azaz megerősített római tábor állt, a 18. században a Festetics család birtokába került. A néhai római Valcum romjainál, ahol ma a Festetics örökség részét képező kiskastélyt funkcionálják át múzeummá, egykor a majorsági épületekben lótenyésztés, ménesmester és lovászképzés zajlott. Az uraságok a ma is látványos, 6 km hosszú, 660 feketefenyőből álló állén kocsikáztak vagy lovagoltak ki ide keszthelyi kastélyukból, amely ma az ország harmadik leglátogatottabb barokk kastélya.

Keszthely egész belvárosa, park menti villasora, Balaton partja és egész szellemisége a Festeticsek korát idézi, akik nem csupán kórházat és gimnáziumot létesítettek, hanem Európa első agrárfőiskoláját is, sőt a balatoni és hévízi fürdőzés alapjait is nekik köszönhetjük – gondoljunk csak az ikonikus keszthelyi szigetfürdőre vagy a hévízi-tóra, ahol az első fürdőépületek Gróf Festetics György nevéhez fűződnek. A gróf, aki 1817-ben megrendezte az első Helikoni Ünnepségeket, ma komótosan, méltóságteljesen és fotópartnerekre várva ül az édesapja által alapított gimnázium épülete előtt a Fő-téren egy padon, figyelve szeretett városát.

Keszthely egy nagyon is szerethető kisvároska, csodás belvárossal, egy csodás parkban álló mesés barokk kastéllyal, ahol érdekes kiállítások, koncertek, nyári színház, gyertyafényes tárlatvezetés és úri kávézó teszik emlékezetessé a napot, amely strandolással és hajókázással lehet még tökéletesebb.

Tudta, hogy

  • a Festetics kastély tükörtermében nem csak komolyzenei koncertek és operett estek vannak, hanem sokan itt mondják ki a boldogító Igen-t?
  • a kastély 80 ezer kötetet számláló könyvtára az ország legnagyobb érintetlenül fennmaradt főúri magángyűjteménye?
  • a kastély kis fotóműtermében korhű, kosztümös fotózásra is lehetőség van?
  • a Netflix egy új fantasy sorozatában, az idén bemutatott „Árnyék és csont”-ban a Festetics kastély alakítja a Kis Palotát, amely az egyik fő helyszín?

5# HÉVÍZ ÉS A TÜNDÉRRÓZSÁS GYÓGYTÓ

A hévízi tófürdő, amelynek nem csak látványa csodás, világszerte páratlan is a maga nemében: több mint 6 focipályányi vízfelületével a legnagyobb természetes, biológiailag aktív hé-víz, amely egész évben alkalmas akár a kinti fürdőzésre is. Jótékony hatását már a rómaiak is élvezték, akik az iszapot taposva enyhítették itt különböző végtagfájdalmaikat.

Ma a virágtengerrel szegélyezett sétányra, amely a sétáló utca végétől a tó bejárata felé vezet, gróf Festetics mellszobrának vigyázó tekintete ügyel, aki 1795-ben az első fürdőházat építtette a tavon.  Az elmúlt két évszázad során a reumás panaszokkal érkezők Mekkájává nőtték ki magukat a gyógyászati szolgáltatások, ám függetlenül attól, hogy fájnak-e az ízületeink, az acélkék, kellemesen meleg vízben tündérrózsák közt úszni minden évszakban felejthetetlen élmény, amiért bőrünk is hálás lesz majd.

Tudta, hogy

  • éves szinten a főváros után Hévíz büszkélkedhet a legtöbb vendégéjszakával?
  • hogy a tó vize télen sem hűl 24°C alá, így akár hópelyhek közt vagy kis párafelhő alatt is úszhatunk a szabadban?
  • az Édenkertet és a bibliai Frigyládát is mitikus kerubok őrzik, mint a hévízi tó bejáratát?
  • a hévízi kifolyón télen kenu túrákat szerveznek?
  • a tóban úszkálva a vízben lévő jótékony összetevők nem csak a bőrön át szívódnak fel, hanem belégzés útján is?
  • a gyógyiszap nem csak bársonyossá teszi a bőrt, de orvosi előírásra célzott pakolások formájában reumás, neurológiai, bel- és nőgyógyászati panaszokat is enyhít?
  • a hévízi gyógyvizet ivókúra formájában is alkalmazzák?
  • a világszerte sikeresen alkalmazott súlyfürdő egy hévízi gyógyászati találmány?

#6 A VILLÁNYI BORVIDÉK

Magyarország nem csak termálfürdőkben rendkívül gazdag, a Kárpát-medence klímája ősidők óta kiválóan alkalmas bortermesztésre is, amely a turizmusban is érezhetően körvonalazódik. Huszonkét borvidékünk közül a legdélebbi igazi turistaparadicsom, amely rendkívül kedvelt a bor- és gasztroturisták berkeiben.

A gyönyörű vidék rengeteg aktív programot, felfedeznivalót tartogat, amelyeket kulináris élvezetek kíséretében fűzhetünk össze egy klassz hosszú hétvégés programnak. A mediterrán hangulatú vidék, amelyet a borok tudói a legendás, franciaországi Bordeaux-hoz is hasonlítanak, az ország legjobb vörösbortermő területe – elegáns, csodálatos illat- és színvilágú, nehéz, testes, tanninokban gazdag, relatív magas alkoholtartalmú vörösborok kerülnek itt palackokba.

A szédítően jó borok mellett sok műemlékvédelem alatt álló, festői pincesor is kirándulásra csábít, ezért ne hagyjuk ki Villánykövesdet és Palkonyát a borbarangolásból, de Pécs, vagy a Tenkes kapitányának forgatási helyszíne, a siklósi vár és akár a máriagyűdi kegytemplom is felkerülhetnek a bakancslistánkra.  Az illatos, tüzes kadarka, kékoportó és rozé borok után érdemes a siklósi régió klasszikus fehér borait is megkóstolni – akár az olaszrizlinget, de ha magát a Királyleánykát is kérjük ki, nem fogunk csalódni.

Tudta, hogy

  • napi 1-2 deciliter vörösbor fogyasztással felére csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, továbbá a borban található hatóanyagok kiváló gyulladáscsökkentők, sejtvédők, magas kalcium és magnézium tartalmuk pedig ízületi és csontbántalmak enyhítésében is kiváló segítség?

 

#7 TATA – A VIZEK VARÁZSLATOS VÁROSA

Fél úton Győr és Budapest között, a Gerecse hegység lábánál elhelyezkedő varázslatos kis városka rengeteg természeti szépségű és izgalmas történelmi felfedeznivalót tartogat.

A város közepén elhelyezkedő tó története egészen a rómaiakig nyúlik vissza, akik a vizekben, forrásokban gazdag, mocsaras területen völgyzáró gátat emeltek. A tó mai formáját az 1700-as években nyerte el, amikor az Esterházy birtok részeként már halastóként üzemelt. Az ország legrégebbi mesterséges halastava csodálatos helyszín a kikapcsolódásra, amelynek látképéhez nem csupán a 14. századi romantikus vízi vár tartozik hozzá, hanem a tavon élő madársokadalom is, hiszen az Öreg-tó a Ramsari egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vadvíz.

A 14. század végén emelt, egykor 4 tornyú várat Zsigmond király alakíttatta ki a kor hadászatának megfelelően, melynek falai között nem csak ő és udvartartása, később Mátyás király is szívesen időzött, aki reneszánsz stílusban átépíttette és kibővíttette. A Bécs ellen vonuló törökök többször elfoglalták, később többször gazdát cserélt, majd mire az 1700-as évek elején az Esterházyak birtokába került, nagy részét el kellett bontani ahhoz, hogy kastéllyá alakíthassák. A déli szárny felújítása után azonban a néhai vár mellett inkább barokk nyári palotát építtettek. Ekkortájt létesült a 25 hektáros romantikus és szentimentális hangulatú angolpark is, amelyben szabadtéri színpad is volt, s melyet úgy terveztek, mint egy bejárható barokk festményt, melynek misztikus hangulatát a kertépítészet kedvelt staffázsaival, rég letűnt korokat idéző hangulati elemekkel, barlangokkal és műromokkal fokozták.

Nem szabad kihagyni a közeli Fényes tanösvényt sem, amely szintén egy valódi káprázatos vizes látványosság. Talán sehol másutt nem sétálhatunk át úgy egy láperdőn, mint ezen a 1,5 km hosszú, cölöpökön álló, függő hidakkal tarkított sétányon, ahol az alattunk felbugyogó meleg karsztforrás mesebeli, színes élővilága szinte trópusi felfedezővé varázsolja az idelátogatókat – természeti élmény a javából, amely annyira lenyűgöző, hogy függőséget okoz!

Tudta, hogy

  • a Budai Vár ikonikus szökőkútja, a Mátyás-kút, eredetileg egy Esterházy herceg megbízásból a tatai várudvarra készült, ám a herceg meghalt, mielőtt elkészült és kifizethette volna?

#8 SZENTENDRE – A DUNA MULTIKULTI GYÖNGYSZEME

Szentendre színpompás, bohém, forró balkáni hangulatú városát nem csak látni, de átélni is kell. Az Európai Örökség címet is elnyert barokk városka csak egy ugrásra van a fővárostól, és ha a menetrend szerint közlekedő kiránduló- vagy szárnyashajók egyikével érkezünk, az már önmagában is felejthetetlen élmény.

S ha már itt vagyunk, a tüneményes macskaköves utcácskákon andalogva, végtelen a műemlékek, izgalmas tematikus múzeumok, galériák, színes kulturális programok és kedves kis kávéházak sora, amelyek felfedezésre csábítanak, és megannyi szédületes fotómotívummal szolgálnak. De kalandozhatunk itt kicsit a Távol-Keleten vagy akár az időben is, hiszen a természet és a művészet találkozása ihlette Japánkert maga egy kis háromdimenziós festmény, ahol egy padon ülve szinte életszerűnek tűnhet egy osonkodó ninja felbukkanása. Szinte nem is elég egy nap, ha a 60 hektáros skanzent is végig akarjuk járni, amely önmagában egy egész napos lenyűgöző program – élő történelem, amely hét regionális egységbe enged betekintést. Akár lovaskocsikázva is utazhatunk itt régi korok régi utcáin, rég letűnt, mégis élő, nyüzsgő vidéki falvacskák kézzel foghatóan megelevenedő emlékében, ahol van piactér, templomok, malmok, pékség, cserzőműhely, kékfestők, temető és pajta, kutak, iskolák, harangláb és kovácsműhely, szőlőhegy és kálvária – teli élettel, legelésző állatokkal, színes népviseletekben bemutatott hagyományokkal és kézműves udvarokkal, ahol kipróbálhatjuk, mi hogy készült anno.

Tudta, hogy

  • a 16.-17. században a török terjeszkedés és hódoltság idején annyira elnéptelenedett Szentendre, hogy egy összeírásban pusztaként szerepelt, mielőtt újra benépesedett volna szerb, dalmát és bosnyák telepesekkel?
  • a Belgrád katedrális a magyarországi szerb ortodox egyház püspöki széktemploma?
  • Szentendre hét temploma közül négy ma is a görögkeleti egyházhoz tartozik, hármat a katolikus hívek látogatnak, egyet pedig a reformátusok használnak?
  • a szentendrei balkáni gaszto-séta során érdemes egy szerb éttermet útba ejteni?

 

#9 HOLLÓKŐ – AZ ÉLŐ MÚZEUMFALU

Kicsi országunk gazdag történelmi múltjának, színes természeti, néprajzi és kulturális tárházának köszönhetően sok olyan egyedülálló értékkel rendelkezik, amelyek helyet kaptak az UNESCO Világörökség listáján. Egyik ilyen csodálatos élménykincsünk a Budapesttől mintegy 100 kilométerre észak-keletre található, a Cserhát dombhátai közt megbúvó apró kis zsákfalu, Hollókő.

Mintha egyenesen a magyar népmesékbe cseppennénk, úgy elevenedik meg a néprajzi múzeum hatását keltő, ám lakott, valódi palóc falucska, amely nem csak tornácos, muskátlis házaival, fazsindelyes templomával, kővel rakott utcácskáival, hanem élő, színes néphagyományaival is a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. De nem csak maga az Ófalu meseszerű, hanem a fölé magasodó Hollókő várának romja, és a hozzá tartozó legenda is, mely szerint hollóvá varázsolt ifjak éjjel elhordták a köveket, amiket nappal emeltek, hogy soha ne készülhessen el az a tömlöc, amibe egy szépasszonyt zártak volna.

Hollókő nem hiányozhat egyetlen magyar bakancslistáról sem, és nem csak a médiákból jól ismert húsvéti locsolkodós forgatag alkalmával akad itt lelkünknek kedves élmény és látnivaló. Ami egyszer volt, hol nem volt… – az Hollókőn nem csak mese.

Tudta, hogy

  • a lányok ünnepi viseletéhez akár 20 keményített alsószoknya is tartozhat?
  • a falu környékén elterülő 141 hektáros tájvédelmi körzetben több tanösvény is felfedezésre vár?
  • 1987-ben Hollókő olyan látványosságokkal együtt került fel a Világörökség listára, mint Velence, az athéni Akropolisz, a londoni Westminster Apátság, a kínai Nagy Fal és a pisai ferde torony?
  • Hollókő és Felsőtold között, a vártól a kék túrajelzést követve, „kézen állva”, egy gigantikus kezet formáló kilátóról is rácsodálkozhatunk a Farkaskút-völgyi panorámára?

#10 A DÉLIBÁBOS HORTOBÁGY

Ahogy minden országnak megvan a maga klisészerű panorámája, amit neve hallatán a világ más tájain csukott szemmel is látnak az emberek, úgy Magyarországra is gyakran gondolnak szerte a világban úgy, hogy a gémeskutakkal tarkított pusztaságban betyárok lovagolnak bele a naplementébe.

Ez a pusztaromantika azonban a valóságban sokkal összetettebb képet fest. A Dunától keletre elterülő Nagy-Magyar-Alföld Európa legnagyobb összefüggő füves pusztasága, amely a közel 100 ezer négyzetkilométernyi eurázsiai sztyeppevidék nyugati felét teszi ki. A tiszai vízszabályozás kezdetéig a Tisza időszakos árterületei eredetileg nem szikes pusztaságok voltak, s mai is sok helyütt mocsárrétek, vizes élőhelyek húzódnak meg a végtelen horizont alatt, amelyek fenséges szürkemarháknak, vízi bivalyoknak és madarak sokaságának szolgálnak élőhelyül.

A hamisítatlan magyar virtus kedvelői itt nem csak a jóféle magyar pálinkától láthatnak olyan csillagos eget, amilyet sehol másutt, s nem csak a tűző naptól forr majd a vérük, hanem a rónaság bográcsételeitől és a bőgatyás, karikás ostoros csikósok bámulatba ejtő lovasbemutatóitól is.

A 82 ezer hektáros Hortobágyi Nemzeti Park 4 tájvédelmi körzete és 19 önálló természetvédelmi területe szikes és vizes, fás és legelős élőhelyeivel, vonuló darvaival, legelő nyájaival, régészeti emlékeivel, csárdáival, pásztorhajlékaival, elszórt tanyáival, a népzene, a pásztorélet és betyárvilág romantikájával mindenképp olyan szeglete az országnak, amit lóháton, szekéren, gyalogszerrel, halastavi kisvasúton vagy akár e-bike túrán, de mindenképp látni kell.

Tudta, hogy

  • a Hortobágy eredetileg nem is maga a pusztaság, hanem egy folyó?
  • a Hortobágyi Nemzeti Park egész területe bioszféra-rezervátum?
  • közel 200, népvándorlás kori temetkezési hely, ún. kunhalom őrzi a nomád népek őr-, és szálláshelyeinek emlékét?
  • a Hortobágy jelképe az az ikonikus, szintén a Világörökség részét képező, Kilenclyukú kőhíd, amely egykor a Debrecenből Bécsbe tartó csordahajtási útvonalon az árvizek idején biztosította az áthaladást?
  • a csikósok hagyományos bőgatyája 6 méter anyagból készül?
  • a Hortobágyi Nemzeti Park címermadara a daru, amelynek megkülönböztetett figyelmet szentelnek kiállítás, fesztivál és vezetett túrák formájában?
  • a daru akár akkorára is megnő, mint egy 8 éves gyerek?
  • a látványos pusztaötös eredetileg egy osztrák festő fejéből pattant ki, ám a magyar virtus valósította meg?
  • a gémes kutak nem csupán szomjat oltottak, hanem üzenni tudtak velük attól függően, hogy állították be a vödröt és a vödörtartó rudat?

 

#11 AGGTELEK – ŐSEMBEREK NYOMÁBAN

Magyarország különféle barlangi attrakciókban is bővelkedik, ám közülük is talán méltán a legfelkapottabb az a hatalmas barlangrendszer, amely Aggteleknél indulva hosszan, egész a szlovák oldalon található karszt belsejébe nyúlik.

A több száz barlangból, több jellegzetes szakaszból álló Aggteleki- és Szlovák-Karszt barlangrendszere határon átívelő, rendkívül különleges földtani képződményként került fel az UNESCO Világörökségi helyszínek listájára.

A húszezer hektáros Aggteleki Nemzeti Park, amely körülbelül 3 órás autóútra van a fővárostól, leginkább a 25 km hosszú Baradla-barlangjáról ismert, amely 2 millió éves földtörténeti csodákkal kápráztatja el a látogatókat. Mintha valamiféle mesebeli világban járnánk, ahol előttünk 7000 évvel is hagyták már hátra lábnyomaikat emberek a lélegzetelállító, színes cseppkőoszlopok és bámulatba ejtő termek során át, földalatti patakok medrét követve, ahol ma is akár órákat barangolhatunk a gyógyhatású levegőben és tapintható csendben – vagy ha szerencsénk van, akár semmihez sem fogható élményben lehet részünk egy itt megrendezett, különleges akusztikájú koncerten.  A különböző hosszúságú vezetett túrák időpont egyeztetést követően az aggteleki és a jósvafői bejáratoktól indulnak, és olyan szakaszokon is keresztülhaladnak, ahol a koromfekete sötétségben csak a látogatók lámpái az egyetlen fényforrások.

Tudta, hogy

  • a 7 km hosszú, állandó vízfolyással rendelkező Béke-barlang Magyarország első gyógybarlangja, amelynek oldott kalciumban gazdag levegője számos légúti megbetegedés esetén bizonyítottan jótékony hatású?
  • 1, 2,5 vagy akár 7 órás vezetett túrára is lehetőség van?
  • a sziklafalakra írt híres látogatók nevei közt Ferdinánd főhercegé és Petőfi Sándoré is olvasható?
  • a Rózsa Sándor gatyája nevű képződményt az 1950-es években Rózsa elvtárs munkásnadrágjára változtatták?
  • itt található Magyarország legnagyobb sztalagmitja, amely a 19 méter magas, Csillagvizsgáló névre keresztelt álló cseppkő?

#12 A TOKAJI BORVIDÉK

A magyar mindig is boros nemzetként tekintett magára, s míg néhány évtizede szinte minden vidéki családnak volt megművelt szőlője, és saját bora, mára a boros programok sokkal inkább önálló helyet foglalnak el a belföldi turizmus színes palettáján. A természeti élmény mellett itt főleg a kulináris élmények dominálnak – kirándulni, feltöltődni, jót enni, jót inni…

A borkultúra, amely Magyarországon hosszú évszázadokra tekint vissza, manapság reneszánszát éli, így híres borvidékeink egyre keresettebbek, és különösen kedvelt úti célok. 22 borvidékünket bizonyára csak kevesen tudnák felsorolni, ám Tokaj mindenképp olyan, ami a határainkon túl is egy fogalom. A kizárólagosan fehérszőlő termő terület, amely a Világörökség része, olyan különleges éghajlati és természeti adottságokat élvez, amelyek egyedülálló módon kedveznek a botrytis penészgomba által előidézett nemesrothadásnak. A vulkanikus talaj, a Bodrog és a Tisza mikroklímája, a késői szüret, valamint a pincék falát borító nemespenész eredményeként alakul ki a tájegység legjellemzőbb borának édes, testes, jellegzetes íze, illata és csodálatos aranysárga színe.

A borvidék 27 települése számos olyan borászattal büszkélkedhet, amelyek elnyerték az Év Pincészete vagy az Év Bortermelője címet, így kiváló borban erre felé nincs hiány. Ám Tokaj körül nem csak a szüreti időszakban akad izgalmas látnivaló és innivaló – a sárospataki vár, a Megyer-hegyi tengerszem, vagy a tokaji Kopasz-hegy lábánál összefutó Tisza és Bodrog a mesés Bodrogközi tájjal és túraútvonalakkal a természet szerelmeseinek is sok felfedeznivalót tartogat.

Tudta, hogy

  • egyenesen a Napkirálytól, XIV. Lajostól származik az elnevezés, miszerint a Tokaji „A borok királya, és a királyok bora”?
  • a Tokaji borvidék 1737 óta a világ első zárt borvidéke, amely majdnem 120 évvel előzte meg a bordeauxi borvidéket?
  • az aszúhoz a szemeket egyesével, szemenként válogatják?
  • Goethe Faustjában Mefisztó Tokajit ajánl igazi édes bornak?
  • a Tokaji benne van a Himnuszban?

#13 KÁLI-MEDENCE – A BALATON MEDITERRÁN TÜNDÉRKERTJE

A Balatoni régió kétségkívül legszebb darabkája a tanúhegyek szomszédságában, Tapolca és Zánka közt megbúvó Káli-medence, ami apró mérete ellenére csurig van csodákkal. Igazi kis ékszerdoboz, amely összesen 9 apró, varázslatos falucskából, és az őket körülölelő egyedülálló természeti jelenségekből áll. Szinte minden kanyarban érdemes elidőzni, ám 3 dolgot mindenképp látni kell, ha erre járunk – s mindhárom kövekről szól.

Ha Ábrahámhegy felől érkezünk, Salföld legyen az első megállónk, amely nem csak fehérre meszelt, oromdíszes mézeskalács házikóival és régi korok vidéki idilljével fog elvarázsolni. Itt található a Balaton Felvidék legnagyobb élménymajorsága, ahol olyan őshonos magyar állatfajtákat csodálhatunk meg, mint a tekintélyt parancsoló szürkemarhák vagy bivalyok, de apróbb jószágok, mangalicák, rackajuhok, kecskék, gyöngytyúkok és egyéb baromfiak is szaladgálnak itt. A legelésző lovak között pedig nemzeti kincsünknek számító gidrán lovak is vannak. Füvészkert, lovasbemutatók és kiállítások akár egész nap marasztalnának, ám a falu határában, egy erdei tisztáson nem mindennapi látvány vár még: egy Pálos kolostor lenyűgöző romjai. Ha csak egy ilyet néznénk meg az egész országban, ez legyen az.

Salföldről csak egy ugrás Szentbékkálla, egy másik bűbájos kis falu elragadó, korhűen felújított házakkal, és egy különös földtani képződménnyel, a Kőtengerrel. A magyar tenger helyén egykor egy sokkal nagyobb, az egész Kárpát-medencét beborító Pannon-tenger hullámzott. Évmilliókkal később az itt zajló vulkáni utótevékenységek következtében feltörő hévizes források a több kilométer vastagon lerakódott tengeri üledéket cementálták, létrehozva egy olyan mesebeli tájat, ahol mintha Lázár Ervin Hétfejű Tündére élne. A legnépszerűbb látványosság az Ingókő nevű sziklacsoport, amelynek tetején a hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állnak.

Innen Köveskálon át egy másik geológiai szenzációt érdemes megcélozni, amely már messziről meghatározza a néhai vulkánokkal határolt medence látképét. A Monoszló és Zánka közt magasodó furcsán félbevágott hegy, a Hegyestű, valójában egy olyan 40 éves bányásztevékenység maradványa, amely ma egyedülálló módon enged betekintést egy egykori vulkán belsejébe. A 20-40 cm átmérőjű bazaltorgonák a folyékony földköpenyből feltörő forró láva kürtőben megszilárdult tanúbizonyságai. A hegy tetejére a panoráma miatt is mindenképp megéri felmenni.

Tudta, hogy

  • a közeli Tapolcai-tavasbarlangban nem csak érdekes kiállításokat lehet megtekinteni, hanem felejthetetlen élményt nyújt a barlangi csónakázás is?
  • a Káli-medence nem csak a honfoglaló törzsek Kál nemzetségének emlékét őrzik településneveikben, hanem a jellegzetes kőháton végzett malomkő „vágás”-ra is utalnak, mint például „Kővágóörs” nevében?

 

#14 MOHÁCS & A TÉLŰZŐ BUSÓK

Mohács nekünk, magyaroknak, olyan történelmi seb, aminek az évszámát álmunkból felrázva is tudjuk. 1526-ban 150 évre megpecsételődött az ország sorsa, s a Mohács határában található, egykor véráztatta csatatér „nemzeti nagylétünk nagy temetője” lett – ahogy Kisfaludy Károly Mohács című versében fogalmaz. Az ehelyütt létesített monumentális emlékhely, amely minden iskola osztálykirándulós listáján szerepel, egész évben látogatható, ám Mohács egy másik látnivalójával vált nemzetközileg felkapott turistamágnessé.

MTI/Sóki Tamás

A mohácsi téltemető-tavaszváró busójárás dramatikus néphagyománya a farsangi időszakban az ország leglátványosabb forgataga. A busójárás nem csak hungarikum, hanem az emberiség szellemi és kulturális örökségének a része, ahogy az UNESCO reprezentatív listáján is szerepel.

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó zajos, maszkos mulatozás gyökerei messzebbre nyúlnak térben és időben, és nem vonatkoznak rájuk a hétköznapok erkölcsi szabályai. A mohácsi vész után Bácskából és Szlavóniából sokácokat telepítettek be az elnéptelenedett környékre, akikkel együtt a pogány elemeket is őrző népszokások is meghonosodtak. A kultikus sürgés-forgás részben a tél és a fagyszellemek, más elbeszélések szerint a törökök végleges kiűzést szolgálták. Ha a szarvakkal ellátott, eredetileg állatvérrel pirosra kent, fából faragott ördögi maszkok, szőrös bunda és szalmával kitömött gatya nem volna elég rémisztő, a kolompok és kereplők már messziről hirdetik, hogy démoni kreatúrák közelítenek, akikre boszorkák és mindenféle más maszkos lények vigyáznak, nehogy lerántsák róluk a maszkot. Miután ladikon átkelnek a Dunán, az ide érkező kíváncsi tömeg ma együtt vonulhat velük itt-ott csínyekkel megviccelve a város főteréig, ahol végül máglyán elégetik a telet, és egyben lezárják ezt a lenyűgöző, nyüzsgő, karneváli kavalkádot, amit egyszer mindenkinek látni kell.

Tudta, hogy

  • a maszkfaragók szigorú szín- és méretbeli szabályok szerint készítik az álarcokat?
  • egy busó álarc legalább 18 óra munkát igényel?
  • a szőrös, démoni kosztümöket év közben egy múzeumban őrzik?
  • a busók szabályrendszerrel rendelkező csoportokba tömörülnek?
  • a busók hivatalos feladatai közé tartozik a nőnemű fesztiválvendégekkel való ártatlan incselkedés?
  • Svájcban és Olaszországban is járnak maszkos-bundás télűző, jelmezes démoni alakok?

#15 VISEGRÁD, A DUNAKANYAR ÉKKÖVE

Míg a külföldi turistáknak Visegrád első sorban egy politikai fogalom a híradóból, nekünk történelmünk egy meghatározó része, mindenki másnak pedig igazán lenyűgöző úti cél.

A fővárostól körülbelül 40 kilométerre fekvő, akár menetrendszerűen közlekedő hajójáratokkal is elérhető Visegrád ma az ország egyik legkisebb városa, ám egykor, az Árpád-ház kihalását követően, maga is fővárosként, a királyság központjaként funkcionált.

A Visegrádnál majdnem derékszöget leíró kanyarulat, amely a Duna teljes szakaszának egyik legfestőibb látképe, mindig is vonzotta az embereket. A rómaiakat például azért, mert kiváló stratégiai adottságait kihasználva erődöt létesítettek itt, amely a Limes pannóniai szakaszának egyik legfontosabb állomása volt. Később ezt az erődöt hasznosították újra az Árpád-házi fejedelmek, s hozták létre a kialakuló vármegyerendszer egyik első ispáni várát. A Duna partjáig húzódó kettős várrendszer a tatárjárás után jött létre, amikor már egész város nőtt a Fellegvár és Alsóvár köré.  A XIV. században a hatalmas, öt teraszos várrendszer és a királyi szálláshelyül szolgáló reneszánsz palota kertjeivel, padlófűtéses hálószobáival, pazar vörös márvány szökőkútjaival és emeletes díszkútjaival, szobraival, gazdag márvány és arany díszítő elemeivel, szőlő- és gyümölcsös kertjeivel kora egyik leglenyűgözőbb fellegvárának számított. Ha falai mesélni tudnának, csodás történetek tanúi lehetnénk Mátyás királyról és udvartartásáról, az ellopott Szent Koronáról és az itt megtartott királytalálkozóról, amelyre Károly Róbert meghívására a cseh és lengyel királyokon kívül a bajor és a szász herceg érkeztek, hogy egyezményben biztosítsák Közép-Európa politikai és gazdasági függetlenségét a nyugati hatalmaktól.

A gigantikus erődítmény nagyszerű történelmi múltjával és lélegzetelállító panorámájával mindenképp megéri a lépcsőzést.

Ha a rengeteg látnivaló után aztán a panoptikum nem volna elég meggyőző, lehetőség van arra is, hogy mi magunk öltsünk pompás fejedelmi kosztümöt, és emlékbe a trónuson ülve megörökítsék látogatásunkat. Mert ide valóban érdemes ellátogatni – felejthetetlen élmény ott sétálni, ahol Mátyás király egykor árnyas fák tövében reggelizett, és letekinteni a lábunk alatt kanyargó Duna megunhatatlan, lebilincselő szalagjára.

Tudta, hogy

  • 1440-ben Luxemburgi Zsigmond lánya ellopatta a Fellegvárban őrzött Szent Koronát, hogy fiát V. Lászlót megkoronázhassák, és Mátyás király csak 20 évvel később tudta 80 ezer aranyért visszavásárolni, így őt nem a Szent Koronával koronázták 1458-ban?
  • a 3 napos Nemzetközi Palotajátékok az ország legnagyobb és legnívósabb középkori forgataga, amely július második hétvégéjén kerül megrendezésre?
  • az abszolút felejthetetlen kilátást még felejthetetlenebb módon a lombok fölött száguldva is megcsodálhatjuk a közeli extrém kalandparkban?

#16 GÖDÖLLŐ – KEDVENC KIRÁLYNÉNK KEDVENC HELYE

Budapestről szinte csak egy ugrás Gödöllő, ahol az ország legnagyobb barokk kastélya várja a Sisi rajongókat.

A kastély egykor Grassalkovich Antal báró, majd gróf, végül koronaőr és titkos tanácsos egyik uradalma volt, ahol mintagazdaságot is kialakított. Az első három épületszárny 1735-ben készült el, a dupla patkó alakú végleges formáját pedig folyamatos bővítések után 1759 körül érte el a lenyűgöző palota. Mivel a Grassalkovich család férfi ága kihalt, néhány tulajdonosváltást követően az állam visszavásárolta a kastélyt, amelyet 1867-ben, miután Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét a Mátyás templomban Magyarország királyává és királynőjévé koronázták, koronázási ajándékként rendelkezésükre bocsátott.

Később Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt, de járt itt a Vörös Hadsereg is, majd öregek otthonaként is működött. 1996 óta több ütemben gondosan felújították, s mára már szinte kultikus helyszínnek számít, ahol lépten-nyomon az az érzése az embernek, mintha Sisi királyné bármikor felbukkanhatna valahol.

És a látogatók legnagyobb örömére a múltidéző andalgás során fel is bukkan – legalábbis egy kosztümös Sisi, aki igazán varázslatossá teszi a kastélylátogatást. Az állandó és időszaki kiállítások mellett érdemes bebarangolni a kastélyparkot, felfedezni az ország első kulisszás kőszínházát, Sisi egykori, ma koncerteknek és konferenciáknak helyszínt adó, karzatos lovardáját, ám a gyerekes családokra is izgalmas felfedeznivalók várnak: parkmesék és levelek a kastélyból teszik érdekes feladványaikkal és kihívásaikkal játékossá a látogatást, vagy akár kosztümbe is bújhatunk egy múltidéző fotó erejéig.

Szinte sajnáljuk, hogy nem vagyunk már gyerekek, ha egy pillantást vetünk a kastély színes múzeumpedagógiai programjára, amely kicsiknek és nagyoknak nyújt valódi élményprogramot – feladatlapok, szerepjátékkal megismerhető királyi udvartartás, barokk színjátszás és a barokk színház kulisszatitkai, családfakészítés, tárgyvadászat, szókincsbővítő, koncentrációs és kreatív feladatok teszik felejthetetlenné az ismeretszerzést, melyek során a gyerekek akár falikárpitot is tervezhetnek.

„Bécsben császári az élet, Budán királyi, Gödöllőn pedig családias” – mondta egyszer állítólag Sisi, a magyarok kedvenc királynéja, aki 1898-ban bekövetkezett tragikus haláláig 2400 éjszakát töltött a gödöllői kastélyban, amely legkedvesebb mentsvára volt.

Ma a világ minden tájáról érkeznek ide párok, hogy a kastély mesebeli kulisszája előtt, fényűző miliőben mondják ki a boldogító igent. Ha ez épp nem is szerepel a bakancslistánkon, a Gödöllői Királyi Kastélyt mindenképp keressük fel egyszer, hogy bepillantást nyerhessünk Sisi szeretett világába.

Tudta, hogy

  • Erzsébet császárné, egy évvel magyar királynévá történő koronázása előtt szeretett bele a Grassalkovich kastélyba, amikor az épp a porosz-osztrák háború sebesültjeit ellátó kórházként működött?
  • Sisi rajongott a magyarokért, és folyékonyan beszélt magyarul?
  • Erzsébet királyné beceneve eredetileg nem Sissi dupla S-sel, hanem szimplán Sisi?
  • a Gödöllői Királyi Kastélyban évről évre látványos programsorozattal elevenítik fel a koronázási szertartást?
  • a Dunán épült negyedik hidat, melynek építése Sisi halálának évében kezdődött, s 1903-ban fejeződött be, a magyarok tisztelete és szeretete jelélül kereszteltek Erzsébet hídnak?
  • hogy a II. világháború végén a visszavonuló német csapatok által felrobbantott első Erzsébet híd, amely műszaki szenzációnak számított, 378 méteres hosszával 1926-ig a világ leghosszabb lánchídja is volt?
  • nem csak a gödöllői kastélyban, hanem a Budai Várpalotában és a bécsi Hofburgban is használtak Herendi porcelán készleteket?
  • a Herendi Porcelánmanufaktúra 1872-ben Ferenc Józseftől császári és királyi udvari szállítói címet kapott, és máig készít monarchiabeli készleteket tradicionális és újragondolt motívumokkal?

 

#17 FÜZÉR VÁRA

Az ország észak-keleti tájait járva nem csak a Tokaji borvidék érdemel egy dőzsölős-kényeztetős kikapcsolódást, a vadromantikus Zempléni-hegység is számtalan ámulatba ejtő felfedeznivalót tartogat. A várak szerelmesei keresve sem találhatnának szebb helyet a szlovák határ mentén húzódó hegyvonulatoknál, ahol 5 abszolút lenyűgöző vár dacol az idővel és az elemekkel, és telik meg szinte minden évszakban nyüzsgő, fotózkodó turistákkal.

Miskolcról észak-keleti irányba haladva Boldogkő vára az első, amit érdemes útba ejteni. Mondhatnánk viccesen, hogy valóban ez az ország egyik leginkább rommá fotózott vára, ám az igazság az, hogy folyamatosan épül és szépül, sőt, tavasztól őszig kosztümös lovagok és várkisasszonyok teszik még pazarabbá az élményt. A legenda szerint csupán 7 év leforgása alatt épült vár 7 nővér és szívük választottjainak hetedhét országra szóló, boldog egybekelésének színhelye volt egykor, ám ez a vár sem kerülhette el a legtöbb magyar vár sorsát: I. Lipót felrobbantatta.

Nem messze innen az először 1307-ben írásos formában említett Regéc vára áll, amely szintén I. Lipót várrombolási tevékenységének esett áldozatul, ám a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretén belül részben felújították.

De ha csak egy várra volna időnk, amit a környéken mindenképp meglátogatnánk, akkor irány Füzér ikonikus vára, amelyet méltán neveznek a Zemplén koronájának, s Magyarország 7 természeti csodája közé is bekerült, mint épített örökségünk egyik páratlan kincse. A lenyűgöző, álomszépen felújított vár egy 550 méter magas sziklán trónolva – első írásos említése alapján – az egyik első azon várak közül, amelyeket a tatárjárást követően emeltek, bár feltételezések szerint már azt megelőzően is állt.

Tudta, hogy

  • a számtalanszor gazdát cserélt vár tulajdonosai közt volt az a Báthory Erzsébet, aki valószínűleg politikai intrikák áldozatául esve híresült el szüzek vérében fürdő kegyetlen sorozatgyilkosként, megihletve ezzel számtalan irodalmi művet, filmet, számítógépes játékot és rock bandát?
  • az 1526-os mohácsi vészt követően átmenetileg itt rejtették el a Szent Koronát?
  • a szomszédos Hollóházán található az ország legrégebbi, 1777-ben alapított porcelán manufaktúrája, ahol érdemes végigcsodálkozni a múzeumot, és kipróbálni a látogatói alkotócentrumot?

#18 PANNONHALMI BENCÉS FŐAPÁTSÁG – ÉLŐ EGYHÁZTÖRTÉNELEM & MENŐ EGÉSZ NAPOS KIRÁNDULÁS

A „Pannónia Szent Hegyén” emelt gigantikus kolostor, amely tekintélyt parancsolóan, mint egy egész birodalom impozáns őrzője emelkedik 300 méterre a környező vidék fölé, s már messziről mágnesként vonzza a tekinteteket.

A kolostorépület és a gótikus bazilika 1996-ban, 1000 éves fennállásakor került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Géza fejedelem által alapított kolostor nem csupán a középkori építészet kiemelkedő remekműve, hanem egykor a keresztény szellemiség fellegvára is volt, amelyet apja halála után István is nagy becsben tartott. Olyannyira, hogy mindazon különleges privilégiumokkal felruházta a rendet, amelyeket akkortájt csak a montecassinoi Benedek-rendi anyakolostor élvezett.

Pannonhalma évezredes falai közt egészen különös atmoszféra honol – a Szent Márton-bazilika lenyűgöző keresztboltozatai alatt és gótikus oszlopai közt haladva, amelyek jelképesen a Paradicsom fáit mintázzák, mintha magát a történelmet lélegeznénk be. Az ezeréves apátságban, amely a magyar kereszténység bölcsője volt egykor, ma is ugyanaz a Bencés szerzetesrend éli aktív mindennapjait, amely egykor az alapítója akaratából megkapta, hogy imádkozzanak Magyarország fennmaradásáért.

Az itt élő és dolgozó szerzetesek a világra és a turizmusra nyitottan, sokrétű feladatokat látnak el – a vallási szertartások mellett gimnáziumokban oktatnak, hitközösségi teendőket látnak el, zarándokokat fogadnak, könyvtári, levéltári, múzeumi és rendezvényszervezői kulturális munkát végeznek, és besegítenek az apátság működésének anyagi megalapozásába is, többek között a borászat, sörfőzde és a gyógynövénykert körüli teendőkben is részt vállalva. A 400 ezer kötetre rúgó könyvtár, a szőlőültetvény és pincészet, a 22 hektáros arborétum, az 5 hektáros levendulaültetvény lepárlóval, a fűszerkert és biobolt, a kilátó és az akadálymentes lombkoronasétány, a tea- és kávéház, az étterem és a vendégház mind-mind az apátság sajátosan varázslatos, békés bűvkörében működik, és fogad látogatókat.

Pannonhalma határozottan több mint a főapátság a bazilikával, altemplommal, kerengővel, lenyűgöző déli díszbejáratával és monumentális könyvtárával, amelyeket audio-guidedal vagy tárlatvezetéssel is megtekinthetünk. Ha csak mesés környezetben szeretnénk élvezni a természet színeit, hangjait, illatait, látványát, akkor is kiváló úti cél a hatalmas területen elnyúló rengeteg felfedeznivaló az apátság körül, ahol egyik ámulatból a másikba esünk. Érdemes egy egész napot szánni erre, hiszen e történelemmel átitatott épített örökségünk a csodás kultúrtájjal, ahol koncertet hallgathatunk egy pohár apátsági borral a lemenő nap sugaraiban a levendula ültetvény szélén… Valljuk be, ez egyszerűen mindent visz.

Tudta, hogy

  • az 52 hektáron nevelt szőlőfajták évente mintegy 300 ezer üveg kiváló bort teremnek, melyek a világ számos országában kaphatók?
  • a pincészet szervezett látogatások, borvacsorák, hétvégi csomagajánlatok, fotózás és esküvők lebonyolításával is foglalkozik?
  • az apátság könyvtárában található egy eredeti Luther biblia és Sisi királyné néhány eredeti levele?
  • családosok és diákok „kulcsot” kaphatnak a monostorhoz, amely egy izgalmas feladatokkal teli felfedezőfüzet, és segítségével önállóan ismerhetők meg az egyes helyszínek?
  • az apátság kedvelt és különleges helyszín céges megbeszélések lebonyolításához is, hiszen hol máshol lehetne egy arborétumban tett séta és egy orgonakoncert között, akár kiváló borvacsora mellett tárgyalni?
  • a Szent Jakab-ház rendezvényterme és közvetlen környezete ideális helyszín elvonulós vagy csapatépítős programokhoz?
  • az altemplomban helyezték el Habsburg Ottó, a Monarchia utolsó koronahercegének szívurnáját?

 

#19 PÉCS – A KULTÚRA LEGKÚLABB FŐVÁROSA

Hogy mi a közös a németországi Essen városában, a mesés Isztambulban és a mi Pécsünkben? Nem is olyan régen, 2010-ben, mindhárom fantasztikus város az Európa Kulturális Fővárosa cím büszke birtokosa volt, ám Pécs, a maga mediterrán bájával, gazdag történelmi múltjával és multikulturális épített és szellemi örökségével továbbra is a svábokkénk emlegetett magyarországi németek kulturális központja.

Az ország ma 5. legnagyobb városa, az egykori Sopianae már Kr.u. a 3. században is jelentős szerepet töltött be a Római Birodalom kereskedelmi csomópontja és tartományi székhelyeként. Később, az államalapítást követően, István az országot tíz püspökségre osztotta, melyek közül a pécsit 1009-ben alapították, s az ország első egyeteme is itt nyitotta meg kapuit 1367-ben. A középkori Pécs magyar és délszláv lakossága a rengeteg nyomot hagyott török hódoltság után olasz, francia és német betelepült kereskedőkkel és magukkal hozott kultúrájával gazdagodott.

Ha a Mecsek lábánál elterülő Pécsre gondolunk, a Dzsámi az, ami talán a legmeghatározóbb vagy a TV-torony … vagy az ikonikus négytornyú székesegyház … vagy az állatkert, másoknak a Zsolnay Negyed, a Tettye vagy a Barbakán – de tény, hogy itt tényleg mindenki megtalálja a szíve csücskét. Az Élhető Települések nemzetközi mezőnyében kétszer is dobogós helyezést elért város elbűvölő utcácskáin és terein járva-kelve valóban érezhető valamiféle kedves, fiatalos jövés-menés, és se szeri se száma a hangulatos teraszoknak, kávézóknak, éttermeknek, a felfedezésre váró műemlékeknek és múzeumoknak. Az ország egyik leghangulatosabb belvárosa egyszerre áraszt nyugalmat és nyüzsgést, hiszen itt valóban mindenki, diákok, egyetemisták, fiatalok és idősek, turisták és itt élők egyaránt szívesen használják és töltik meg élettel a történelmi köztereket.

A város szívében, a Széchenyi tér legmagasabb pontján álló, Mekka felé tájolt egykori Gázi Kászim pasa dzsámija az iszlám építészet legmonumentálisabb magyarországi alkotása, ma római katolikus templomként működik – ahogy ezt a kupoláján látható félholdon álló kereszt is hirdeti. Csupán néhány utcányira innen található a város egyik jelképeként is ismert lenyűgöző katedrális, amely egy XI. századi vártemplom alapjaira épült. A Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház az idők viharában többször komoly károkat szenvedett, s egy 19. század végi átfogó felújítás során nyerte el végső formáját, amikor a középkori várfalat elbontva kialakították a mai Dóm teret is. A krónikák szerint Salamon királyt itt koronázták királlyá, a dóm felszentelése 1891-ben pedig Ferenc József látogatásakor történt. 20 évvel ezelőtt, miután II. János Pál pápa Basilica Minor rangra emelte, személyesen is látogatást tett itt. Négy egyforma, 60m magas tornyát néhány éve grandiózus adventi koszorú díszbe öltöztetik.

A Dóm tér környékén rengeteg a történelmi látnivaló – a IV. századi ókeresztény temetőkápolna és sírkamrák az UNESCO kultúrtörténeti örökséglistájára is felkerültek, s ha erre járunk, semmiképp ne menjünk el mellette. Illetve fölötte, hiszen 2 emelettel a föld alatt vannak.

Pécs temperamentumos, vidám városa a művészetek és kultúra szerelmeseinek is lenyűgöző látnivalókat tartogat, s ha már keresztül-kasul bebarangoltunk s felfedeztünk mindent, még mindig akadnak lélegzetelállító helyek a város fölött. A 194m magas tv-toronyból egy finom kávé mellett élvezhetjük a kilátást, gyerekekkel pedig mindenképp látogassuk meg az állatkertet.

Tudta, hogy

  • a bazilika tőszomszédságában, 5 emeletnyi, kb. 2 km hosszú pincerendszer húzódik, amely a Littke család által alapított legrégebbi magyarországi pezsgőgyár?
  • Magyarország egyetlen, szinte változatlanul fennmaradt dzsámija, amelynek a hozzá tartozó minaretje is fennmaradt, pár perc sétával elérhető a Széchenyi térről, Memi pasa fürdőjének romjait érintve?
  • Az 1852-ben alapított Zsolnay Keménycserép Manufaktúra az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb porcelángyárává nőtte ki magát?
  • Bécs Döbling nevű kerületének Nusswaldgasse 14. száma alatt áll az egykori Zacherl gyár épülete, amelynek színes, mázas Zsolnay kerámiákkal borított homlokzata mintha az ezeregy éjszaka meséinek egyik kulisszája volna, s az utóbbi időben rendkívül felkapott esküvői helyszín?
  • rengeteg hírességnek, többek között Madonnának, Lady Gagának, Justin Biebernek és Ryan Gosslingnak is van egy pár bőrkesztyűje a világhírű pécsi kesztyűgyárból?
  • a Red Bull reklámok egy pécsi rajzstúdióban készülnek?
  • a bazilika Péter harangját maximum 32 másodpercig lehet működtetni, különben a rezgés károsítaná a tornyot?
  • Elton Johnnak és Lenny Kravitznek is van Pécsen gyártott szemüvege?
  • a Zsolnay Fényfesztivál az ország első és leglátványosabb tematikus fényművészeti attrakciója?

#20 ZALASZÁNTÓ BUDDHISTA BÉKESZIGETE

A Balaton nyugati csücske rengeteg látványos kirándulóhellyel csalogat, ám a Keszthely és váráról, várjátékairól híres Sümeg között fekvő Zalaszántó és szomszédos hegycsúcsain álló Rezi és Tátika vár romjai akár egész napos fantasztikus túraélményt ígérnek.

A falu fölötti erdőből azonban valami tájidegen, fura építmény kandikál ki, és hívja fel magára rikító fehérségével és szokatlan formájával a figyelmet. A völgyben húzódó patakocskától könnyed, nagyjából 1,5 kilométeres erdei sétával vagy akár kocsival is feljuthatunk a kerek, szakrális buddhista épülethez, amely a köré vont édes füstölőillattól és a színes zászlócskáktól olyan, mint egy darabka Tibet. A 30 méter magas, 24 méter átmérőjű sztúpa 1992-es elkészültekor európaszerte a legnagyobbnak számított a maga nemében. A háromszintes, körteraszos, kupolás, arany csúcsdíszes épületet maga a 14. Dalai Láma szentelte fel.

A korai sztúpák kör alakban emelt, temetkezési célt szolgáló földhalmok voltak, amelyek később Buddha és más kiemelkedő tanítók relikviáit rejtették. A zalaszántói Béke sztúpa buddhista szövegeket, relikviákat és egy 24 méter magas életfát rejt. A lépcsősor ugyan egyenesen a felső szinten ülő, hatalmas, Koreából származó arany Buddhához vezet, az általa alapított vallás szellemében azonban a sztúpáknak van saját metafizikájuk. Szokás mécsest vagy füstölőt hagyni felajánlásképp, s a szinteket az óramutató járásával megegyezően körbejárni, hogy karmánkat pozitív hatások érhessék.

Úgy tartják, a sztúpák segítenek elhárítani a természeti katasztrófákat és háborúkat, békét, harmóniát és összhangot teremtenek. Akár hiszünk ebben, akár nem, az biztos, hogy ez a hely olyan erőhely, ahol érezhető módon mások a rezgések. A sztúpa és az erdő csendje mellett van itt egy meditációs központ és ajándékbolt is.

Tudta, hogy

  • az országszerte összesen 7 sztúpa található, melyek közül 3 nyilvánosan látogatható?
  • a sztúpák 5 alapvető építőegysége az 5 elem (föld, víz, tűz, levegő, űr) valamelyikének felel meg?

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!