Mesés panoráma a legendás Boldogkő várából

Itthon

2020. május 26. Halász Gabi Michel János

Megosztás:

A Zempléni-hegység nyugati oldalán, a Hernád völgyének peremén áll őrt Boldogkő vára.

Boldogkő vára egy vulkáni kúpra épült, sőt egyes helyiségeit magából a hegyből vájták ki. Állításának pontos ideje ismeretlen, annyi bizonyos, hogy a tatár dúlások utánra tehető és IV. Béla második honalapításával hozható összefüggésbe.

A vár, és környezete is lenyűgöző, nem csoda, hogy Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

A felső vár tulajdonképpen három épületrészből áll, az öregtoronyból, a palotából és a háromszögű toronyból. A vár legrégebbi része a 3 méter vastag falú öregtorony, illetve annak maradványa.

Az öregtorony és a palota között 26 méter mélységben nyúlik le a sziklába faragott vízgyűjtő. Mivel a várban nem volt víz, rettenetes munkával próbáltak kutat fúrni. Víz azonban nem jöhetett fel, mert a kőzet minden nedvességet elnyelt, így kifalazott és négyszögletesre képezték, és ciszternának használták. Ide szamárháton hordták a vizet, valamint az esővizet fogták fel.

A ciszternától északra a vár viszonylag legépebb része, a magas falakkal rendelkező, fallal védett palota áll, észak felől háromszög alakú toronnyal, s itt található a vár kápolnája is.

A szikla délen már annyira elkeskenyedik, hogy oda nem lehetett építkezni. Azonban, az Oroszlánfejhez hasonlító, 20 méter magasságú sziklanyelv kiválóan alkalmas volt az őrség elhelyezésére. A legvégén őrbódét helyeztek el, az oda vezető, igen keskeny talajon, pedig palánkkal védték az oda és visszahaladó katonákat. Ezt bizonyítják a két sorban egymással szemben álló 30×30 centiméteres cölöplyukak sziklába vésett nyomai.

A sziklán álló őrtoronyból, és a sziklagerincen végigfutó, keskeny fafolyosóról mesés panoráma tárul elénk.