Vajdahunyad-vár Budapest
Budapest, Vajdahunyad stny., 1146 Magyarország
Budapesten, a Városligetben áll a Vajdahunyad-vár, melyet Alpár Ignác tervezett, és hazánk ezeréves építészettörténetének egyedülálló műemléke.
A vár az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra épült azzal a céllal, hogy három dimenzióban mutassa be a honi építészettörténet ezer évét.
A Vajdahunyad-vár jól elkülöníthető, az összhatást tekintve mégis rendkívül egységes formában mutatja be a román kor, a gótika, a reneszánsz és a barokk építészetének hazai és európai jellegzetességeit. A stíluselemek általános, stilizált bemutatása helyett Alpár a tervezéskor számos, a történelmi Magyarország területén lévő jellegzetes épület emlékezetes részét emelte át saját terveibe. Így a jáki templom kapuját, a pécsi dóm kápolnarészletét, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna bizonyos részleteit, a lőcsei és besztercebányai pártázatos házak elemeit, a brassói Szent Katalin-bástyát, a bártfai városháza erkélyét, a gyulafehérvári Károly-kaput, s a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívumát is felfedezhetjük az épületcsoporton.
A vár legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várára emlékeztet, így kapta meg mai nevét is a látogatóktól, akik nem csak elnevezték az épületet, hanem elérték azt is, hogy a millenniumi ünnepségsorozat lezárulása után időtálló anyagokból újraépítsék azt.
Főbejáratát az oroszlános kőhídon át közelíthetjük meg. Az úgynevezett Hidaskapu klasszikus középkori várkaput idéz elénk, bal oldalán román kori, jobb oldalán pedig a gótika stílusában épült várrészletet láthatunk. A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részlete tárul elénk. A dómhomlokzat legmarkánsabb eleme a Róth Miksa műhelyében készült impozáns rózsaablak. A belső udvarral szemben találjuk az Alpár Ignác szívének kedves kolostor-kerengőt, melynek motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteit idézik meg.
A múzeum főbejáratához érve átlépünk a barokk korba, Mária Terézia korabeli kastélyhomlokzat fogad bennünket. Ha pedig a Műjégpálya felől vesszük szemügyre az épületet, a gótikus szárny véghomlokzatát és a reneszánsz épületrészt figyelhetjük meg.
Természetesen a háborúk ezt az épületet sem kímélték, a bombatalálatok utáni rekonstrukció 1959-ben fejeződött be. A Vajdahunyad-várat, Budapest egyik legfestőibb építészeti remekét 1991-ben nyilvánították műemlékké.
