Magyarországi várak, amik kihagyhatatlan úticélok télen

Az elmúlt évszázadok történelméről suttogó várfalak között sétálni mindig kivételes alkalom.

Eljátszani a gondolattal, hogy egykoron hatalmas lakomák, sorsfordító szerelmek vagy épp véres csaták helyszíne az, ahol lépkedünk, elképesztő élmény.

Hazánk csodálatos várai príma célpontjai a kirándulásoknak télen is. Számos történelmi építményt túraútvonal is érint, így érdemes nyakunkba venni a vidéket és meghódítani egy-egy várat.

Fittyet hányva az akár kellemetlenebb időjárásra is érdemes felmászni a Szigligeti várhoz, körbeszemlélni Boldogkőváralja őrtornyából, megismerni a régmúltat a Sümegi várban, vagy épp elmerengeni a Füzéri vár falai között. Ha szerencsénk van, és hólepel fedi a hegycsúcsokat és az azokra emelt várakat, mintha mesevilágba csöppennénk.

Boldogkői vár

 

Középkori hangulatával, fapallós kilátópontjával, a róla elénk táruló panorámával egyszerűen nem lehet betelni, érdemes az évszakok változásával többször is meghódítani a Hernád völgyének peremén őrt álló Boldogkő várat. Építésének pontos ideje nem ismert, csak az bizonyos, hogy a tatárjárás után emelték. A vár leglátványosabb része az Oroszlánszikla, ez egy penge éles 20 méter magas sziklagerinc végén áll, ahová őrbódét építettek. A sziklán álló őrtoronyból, és a sziklagerincen végigfutó, keskeny fafolyosóról mesés panoráma tárul elénk.

Megközelítése:
Autóval Boldogkőváralját Miskolc felől a 3-as, majd 39-es úton lehet megközelíteni. A település nyugati végét jelző tábla előtti utolsó, névtelen utcán kell északi irányba fordulni, amely a vár parkolójához vezet. A vár az Országos Kéktúra egyik állomása, ha tömegközlekedéssel érkezünk a településre, akkor a Boldogkőváralja, arkai elágazás nevű megállóban érdemes leszállni, s onnan nyugati irányba indulva a Kossuth Lajos utcán az Országos Kéktúra K jelzésein, majd 150 méter múlva jobbra, a KL jelzésen haladva érünk a Boldogkői várhoz.

Füzéri vár

 

Az erődítmény egyike hazánk azon földesúri várainak, magánbirtokú kővárainak, amely már a tatárjárás előtt is álltak. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, első írásos említése 1264-re datálódik. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került. A Szent Koronát legalább egy évig  a várban rejtegették, csak Ferdinánd koronázása után került ismét vissza Visegrádra. A vár az osztrák hadsereg rombolásának esett áldozatául, 1676-ban felégették. A Füzéri vár Magyarország 7 természeti csodájának egyike, s a Zempléni-hegység magasabb vonulatai egyedülállóan szép hátteret adnak az erősségnek.

Megközelítése:
Autóval Füzér több útvonalon is megközelíthető, a 37-es főúton Miskolc-Sátoraljaújhely útvonalon keresztül, illetve az M30-as autópályán (vagy a mellette haladó 3-as főút) Miskolc-Hidasnémeti szakaszon. Tömegközlekedéssel a MÁV közvetlen InterCity járataival (Hernád-Zemplén IC) Sátoraljaújhelyig el lehet jutni, ahol a vasútállomás mellett található a buszállomás, melyről a Füzérre induló járatokat kell keresni. A Füzéri vár tövében vezet az Országos Kéktúra útvonal.

Regéci vár

 

Ötéves koráig nevelkedett II. Rákóczi Ferenc a Regéci vár falai között, melyet valamikor a tatárjárás után emeltek a 639 méter magas Várhegy tetejére. Regéc vára a kuruc felkelésben fontos szerepet játszott, nem véletlen, hogy az osztrák császári csapatok nagy erőkkel készültek az ostromára. Az 1686-os bevonulást követően az épületet szinte teljesen lerombolták és alig pár része maradt meg sértetlenül. Az évszázadokig romladozó vár feltárása csak a 20. század végén vette kezdetét, helyreállítása több lépcsőben történt.

Megközelítése:
Autóval a falut Háromhuta felé elhagyva táblák jelzik a vár felé vezető, jobbra leágazó kis, keskeny utat. Az erdei út egészen a vár aljáig felvisz, azonban főleg a második fele elég nehezen járható, érdemes a közbenső két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit, és gyalog folytatni az utat. Az alsó parkolóhelytől, amely a mező felső szélén található, még kb. 1300 méter séta a vár bejárata.
Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2,5 kilométer után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba. Mogyoróskáról a kék jelzésen fél óra sétával jutunk a várhoz.

Siklósi vár

 

A Siklósi vár egyike a legépebb és legegységesebb történelmi emlékünknek, melyet az 1294-ből származó oklevelek már említenek. A váron a magyar építészettörténet szinte minden korszaka rajta hagyta stílusjegyét: megtalálhatóak a román kor, mint a gótika, a reneszánsz és a barokk idők nyomai. Az erősség építtetője az ősi Soklyósi (Siklósi) család volt, akik egészen 1387-ig birtokolták a környéket, amikor is Zsigmond király a várat elkobozta és a Garai-család nádori ágának adományozta. A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették a várat gótikus stílusban. Siklós második virágkorát a Perényieknek köszönheti: a reneszánsz átépítések mellett a vár védelmi képességeinek fejlesztése sem maradhatott el, 1527-ben rövid ideig pedig még a Szent Korona lakhelyéül is szolgált. Háromnapos ostrom után, 1543-ban került a törökökhöz, akik 1686-ig birtokolták, később császári birtok, majd a Batthyány és a Benyovszky család tulajdona volt, teljes körű felújítása a 2010-es évek közepére valósult meg.

Megközelítése:
Két nagyobb parkoló is található a vár közelében. A Felszabadulás utca 43. számú épületen keresztül juthatnak az egyik nagyobb méretű parkolóba, ahonnan egy 5 perces sétát követően, feljuthatnak a várhoz. A Baross Gábor utca 3. szám mellett található egy másik nagyobb parkoló, ahol a busszal érkező vendégek is meg tudnak állni. Innen szintén egy 5 perces sétát követően tudnak eljutni a várba. Természetesen a vár közvetlen előterében is található két kisebb parkoló azoknak, akik nem szeretnének messzebb parkolni.

Sümegi vár

 

Nem csak a Balaton környékének, hanem egész Magyarországnak az egyik leglátogatottabb erősség a Sümegi vár, melyet IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően, a tatárjárás után emelték. Mátyás király halála után egy rövid ideig a német-római császár, Habsburg Miksa kezébe került. A török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várral együtt Sümeg is végvárrá alakult. 1705-ben a Rákóczi-szabadságharc idején, fontos bázisnak bizonyultak az erősség falai, ahol még lőport is gyártottak a harcoló katonaság részére. 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén a császári parancsnokság felgyújtotta a várat. Hazánk egyik legjobb állapotban fenn maradt építménye is. Igazi történelmi időutazás biztosít a látogatóknak, hiszen ép állapotának köszönhetően bepillanthatunk a vár egykori lakóinak mindennapjaiba. Olyan látványosságokat lehet megtekinteni, mint a várkonyha, pékműhely, kínzókamra, vagy a kovácsműhely.

Megközelítése:
A Sümegi vár a település központi részén helyezkedik el, és a 84-es úton közelíthető meg. A várba csak vártaxival, vagy gyalogosan tudunk felmenni. Parkolni a vár alatti fizetős parkolóban lehetséges. A vasútállomás a város szélén helyezkedik el, míg a vár központi helyzetű. A kettő közti út nagyjából 1,8 km, a végén erős kaptatóval. Az autóbusz-pályaudvar közelebb van a várhoz, innen 1 km-t kell megtennünk.

Szigligeti vár

 

A Szigligeti várat – melyet a Balaton várának is neveznek – a tatárjárás után 1260-62 között a pannonhalmi apát építette. Számos birtokosváltást követően II. Lajos a Tóti Lengyel családnak adta. A török háborúk alatt végvárként védte a Balatont, a muszlim seregek sohasem tudták elfoglalni. 1697-ben villám csapott a puskaporos toronyba, majd a már megroggyant épületet felrobbantották. Köveit, mint használható építőanyagot elhordták, vagy éppen a folyamatos eróziónak köszönhetően az erődítményt övező erdő fái közé ágyazódtak be. A 2019-ben megkezdődött rekonstrukció révén a Balaton vára ráncfelvarráson esett át, és egyedi élményt nyújtó turisztikai elemekkel bővült.

Megközelítése:
Autóval érkezve több parkoló is rendelkezésünkre áll a vár alatt, ahonnan gyalogosan folytathatjuk az utat. A 71-es út mentén, a várhoz vezető leágazásnál található legközelebb buszmegálló, ahonnan 10 perc alatt megközelíthető a vár alja. Vonattal a Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomásra érkezhetünk, ami azonban még nagyon távol van a vártól és a településtől. Innen busszal mehetünk tovább a Szigliget, Fő tér megállóig.

Visegrádi vár

 

A csodálatos Dunakanyarban talán legimpozánsabb szorosánál emelkedik Visegrád vára, melyet 1250-1260 körül IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária építtetett. A vár két részből állt: a Fellegvárból és az Alsóvárból, melyeket a tornyokkal megerősített völgyzárófal kötött össze, s egészen a Duna partján felépített őrtoronyig húzódott. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s a Szentkoronát is Visegrádba hozatta. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették. Mai formáját Mátyás király uralkodása alatt nyerte el, ekkor ugyanis teljesen felújították a palotaszárnyait. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, a végső döfést az 1685-ös török ostromban szerezte. A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása. A Fellegvár állandó kiállításai visszarepítik a látogatót a múltba, a vártól nyíló panoráma pedig lenyűgöző.

Megközelítése:
A Fellegvár a Nagymarosi révtől a Rév utca – Nagy Lajos utca – Mátyás király utca – Panoráma utca vonalon érhető el a vár autóval, s a vár saját parkolójában hagyhatjuk a kocsit. A távolsági buszról a Visegrád, nagymarosi rév vagy a Visegrád, hajóállomás nevű megállóban érdemes leszállni.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!