Itthon
Magyarország egyetlen barlangvára, a bevehetetlennek tartott Siroki vár
A Bükk és a Mátra erdeinek határán, a Vár-hegy tetején magasodó vadregényes erődítményt egy sziklatömb belsejébe vájták és tetejére építették elődeink.
A várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik, s az idők folyamán számos tulajdonosa volt, és nem kevés átalakuláson ment át.
A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, melynek Borh-Bodon ága vette birtokába az ősi pogány várat, akik egy teljesen új várat építettek a tatárjárás után a mai fellegvár helyén.
A Siroki vár 2020. június 14-én, fotó © Csodálatos Magyarország
A várat azonban Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták. Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánítja és az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét nevezi ki várnaggyá, azonban igen hamar, 1331-ben vissza is veszi a várat, és egy Chenyk nevű cseh vitéznek adományozza, akinek halálával a Siroki vár ismét királyi birtok lett.
Ezután a vár számos birtokos kezében megfordult
Úgy mint Domoszlai Miklós, majd a Tari család illetve Országh Mihály és Kompolti Miklós.
A Siroki vár 2020. június 14-én, fotó © Csodálatos Magyarország
1555-ben érkezett el a vár életében az első jelentős modernizáció, amikor Országh Kristóf kiépítette az alsó várat három ó-olasz típusú bástyával, továbbá az őrséget 100 jól felszerelt lovas katonával egészítette ki.
Így vált a Siroki vár Eger egyik legerősebb elővárává
Talán ennek köszönhette, hogy a törökök soha sem próbálkoztak a bevételével.
A Siroki vár 2020. június 14-én, fotó © Csodálatos Magyarország
Sajnos azonban Országh Kristóf 1567-ben bekövetkezett halálával a család fiú ága kihal, a vár pedig először Török Ferenc, majd Homonnai István, végül pedig Nyári Pál egri várkapitány tulajdona lett, akik azonban nem fordítottak kellő figyelmet a vár állapotának megőrzésére, így Eger eleste után, 1596 októberében az őrség elmenekült.
A vár pedig ostrom nélkül került a törökök kezére, és majd 92 éven át uralták
Ez idő alatt számos változtatást hajtottak végre a váron, például megerősítették az alsó várat, új bástyákat építettek, a falakat pedig felmagasították.
A vár 1687-ben szabadult fel, amikor is Doria János ostrom alá vette Eger várát, a siroki vár török őrsége pedig az egri védők segítségére sietett. Így történt meg az, hogy a Siroki vár ostrom nélkül került vissza a magyarok kezére, a felszereléssel és élelmük egy részével együtt.
Később a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok is birtokolták, utána viszont a császáriak 1717-ben felrobbantották, és azóta áll romokban.
A Siroki vár 2020. június 14-én, fotó © Csodálatos Magyarország
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A hóval borított közel 800 éves Siklósi vár a március egyik csodája
Fehér lepel borítja a Siklósi várat, amely az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz stílusú építmény, és az 1294-ből származó oklevelek már említenek.
Itthon
