A török kor magyar csodája: Eger

Eger

2020. június 5. Halász Gabi Kiss Csabáné

Megosztás:

A város az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén terül el.

A belváros közvetlen környezetét már az őskorban is lakták, a 10. század első felében a honfoglaló magyarság utáni nemzedék foglalta el a területet.

Eger alapítása Szent Istvánnak köszönhető, aki az egyik püspöki egyházmegye székhelyévé tette.

A város ezután hamar vallási központtá fejlődött, de ez nem tartott túl sokáig – 1241-ben a tatárok felégették a várost. IV. Béla király 1248-ban engedélyt adott kővár építésére, és a város újra békés fejlődésnek indulhatott.

fotó © Kiss Csabáné | Csodálatos Magyarország

Mikor az Oszmán Birodalom elfoglalta Budát, és az ország három részre szakadt, jelentős végvárra vált Eger vára. Az 1552-es török ostrom később az egri diadal néven írta be magát a történelemkönyvekbe. A védés sikere gyakorlati szempontból is jelentős volt, eredményeként 44 évre sikerült megakadályozni a további török hódításokat.

Az Egri vár Kálvária dombja a legmagasabb pont az erődítményen belül

fotó © Kiss Csabáné | Csodálatos Magyarország

1596-tól 91 évig Eger az Oszmán Birodalom része volt, a vár 1687-es visszafoglalása alatt a város állapota teljesen megromlott. A 18. század Eger fejlődésének és gyarapodásának időszaka volt: a város II. Rákóczi Ferenc fejedelem hadiszállásává és a felszabadított országrész központjává vált.

A Dobó téren szoborcsoport emlékezik a város egyik legmeghatározóbb történelmi eseményére

fotó © Kiss Csabáné | Csodálatos Magyarország

Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja

fotó © Kiss Csabáné | Csodálatos Magyarország

Zenepavilon az Érsekkertben

fotó © Kiss Csabáné | Csodálatos Magyarország

A 19. század első évében a belvárosban tűzvész pusztított, pár évtized múlva egy újabb tűzvész, nem sokkal utána pedig kolerajárvány keserítette meg az egriek életét. 1878-ban a kiáradt Eger-patak rombolt a belvárosban, halálos áldozatokat és összedőlt házakat hagyva maga után. Azonban jó dolgok is történtek az 1800-as években, az egyik ilyen a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház, ismertebb nevén az egri bazilika megépítése volt.

fotó © Kiss Csabáné | Csodálatos Magyarország

Eger a 20. században mint iskolaváros híresült el, a század elején kőszínház is épült, vonzerejét pedig a gyógyfürdő 1933-as alapítása növelte. A két világháború szele azonban a várost is felforgatta, a gazdasági élet és a város állapotának helyreállítása évekig tartott.

1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől.