Egert említve talán mindenkinek a bor, a vár és a fürdő jut eszébe, holott a hazánk északi régiójában fekvő kisváros ennél sokkal többet nyújt.

Eger nevének pontos eredete nem tisztázott: az egyik feltevés szerint az Eger-patak mentén egykoron bőségesen növekedő égerfáról nyerte. Ezt a feltevést erősíti meg a város német Erlau = Erlen-au (Égerfa-liget) elnevezése is.

HIRDETÉS

Van olyan teória is, hogy Eger neve az ager (föld) latin szóból származik. Akik ezt a nézetet vallják, abból indulnak ki, hogy az újabb kutatások szerint a 11-12. században úgynevezett latinusok, vallon eredetű telepesek költöztek Eger és környékére.

Kedvező fekvése miatt az egri medence ősidőktől lakott terület volt, a honfoglaló magyarság első nemzedéke már a 10. század elején megtelepedett ezen a területen, majd Szt. István itt hozta létre állam- és egyházszervező tevékenysége során a tíz püspökség egyikét.

A tatárjárás idején a mongolok könnyedén elfoglalták a várost, ezért 1248-ban IV. Béla utasítást adott kővár építésére. Az építkezések Mátyás király uralkodása idején tovább folytatódtak, átépítésre került a püspöki palota és a székesegyház is. Megerősítették a várfalakat, új tornyokat, bástyákat építettek, és külső várat hoztak létre, amely aztán lehetővé tette Dobónak és maroknyi csapatnak, hogy 1552-ben kitartson a török támadások ellenében.

Mindazonáltal Egerben is volt török uralom, 91 éven keresztül, mert 1596-ban idegen zsoldosok az akkori kapitány vezetése alatt feladták azt. Ezeket az időket idézi a 17. század végén épült karcsú minaret. A török kiűzése után a várost I. Lipót szabad királyi várossá nyilvánította, később aztán újra püspöki város lett.

A Rákóczi-szabadságharc időszakában, a 18. század elején a felszabadult országrész központja volt, itt volt II. Rákóczi Ferenc fejedelem főhadiszállása. Ebben a században alakult ki a barokk városkép, épült meg a líceum, a minorita templom, a kis- és nagypréposti palota, a vármegyeháza és a szerb templom. A 19. század elején épült fel Magyarország második legnagyobb temploma, a bazilika.

Eger a 20. században mint iskolaváros híresült el, a század elején kőszínház is épült,  vonzerejét pedig a gyógyfürdő 1933-as alapítása növelte.  A két világháború szele azonban a várost is felforgatta, a gazdasági élet és a város állapotának helyreállítása évekig tartott.

1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjjal tüntették ki.

Kapcsolódó

Eger egyik barokk gyöngyszeme, az Érseki palota

Időutazásra csábítja látogatóit az Eger szívében álló Érseki palota.