A Somoskői vár nemcsak egy lenyűgöző középkori erődítmény, hanem a magyar történelem egyik kiemelkedő műemléke is.

Az erődítmény a magyar-szlovák határ mentén helyezkedik el, míg a vár parkolója Magyarországhoz tartozik, a fellegvár már Szlovákia területén fekszik, de magyar oldalról is látogatható.

Történelmi áttekintés

A 13. század második felében a vidéken birtokos Kacsics nemzetség építette a várat. Az Árpád-ház férfi ágának kihalása után kitört belháború idején a nemesi család kénytelen volt alávetni magát Csák Máté tartományúrnak. Az Anjou Károly vezette sereg 1320-ban visszafoglalta Fülek és Sirok várait Csák birodalmából, ebben az időszakban került a somoskői várbirtok is királyi kézbe. A győztes király ezt a birtokot Szécsényi Tamás bárónak, egyik megbízható hívének adományozta, akinek leszármazottai a 15. század közepéig éltek itt.

A török hódítás veszélye a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, amikor a közeli Salgó és Fülek várak a török seregek kezére kerültek. Somoskő helyőrsége majdnem két évtizedig állta a sarat a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom csapatai 1576-ban rövid ostrom után foglalták el a várat, és 1593 őszéig ott lengett a török lófarkas zászló. Ekkor a helyőrség a közeledő királyi csapatok elől gyáván megfutamodott. Egy helyi legenda szerint egy magyar vitéz annyira ügyesen lőtte ki a szomszédos salgói török aga kezéből a kanalat, hogy a török csapatok pánikszerűen menekültek el a vidékről.

2 / 5

Somoskői vár: történelmi őrszem a magyar-szlovák határon

FOTÓ: Kiss Regina

FOTÓ: Kiss Regina FOTÓ: Kiss Regina FOTÓ: Kiss Regina FOTÓ: Kiss Regina FOTÓ: Kiss Regina

Ezt követően jelentősen megerősítették a vár védelmi szerkezetét, így például ebben az időszakban épült meg a nagy ágyútorony. A végleges pusztulását az 1682-es füleki ostrom idején okozták a környéken portyázó lovasok, akik felgyújtották az épületeket, ezzel a vár végleg elvesztette katonai jelentőségét. Az 1840-es években Petőfi Sándor járt itt, és az Útirajzokban ezt írta róla: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.” A további pusztulást az 1970-es években kezdett restaurálási munkálatok állították meg, amelyek – Szlovákia önállóságának kikiáltása után – sajnálatos módon félbeszakadtak.

A várból csodálatos kilátás tárul a látogatók elé: déli irányban Eresztvény és Salgóbánya, valamint a salgói vár körvonalai tűnnek fel, délkeleten a Medves-fennsík hatalmas területei láthatók, délnyugaton Somoskőújfalu épületei sorakoznak, míg észak felé a Sátoros és Cseres-hegység hosszú hegyláncai uralják a látóhatárt.

5 / 5

Somoskői vár: történelmi őrszem a magyar-szlovák határon

FOTÓ: Kiss Regina

A Várhegy oldalában geológiai érdekességet jelent a híres íves bazaltömlés és a letöredezett kőzetanyagból keletkezett kőtenger.  A hegyoldalból 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok hajolnak ki, és orgonasíp módjára helyezkednek el.

A vár alatt lévő parkolóból egy meredek ösvény vezet fel a vár lépcsős bejáratához. Itt már Szlovákiában vagyunk, a belépődíjat is euro-ban kérik, bár rendszerint forinttal is lehet fizetni. A honlapjuk szerint a felnőtt belépődíj 2 euró, a gyermekeké 1 euró. Parkolási díj autóval 1,50 euró, busszal 3,00 euró.

A környék látnivalói

A Somoskői vár környéke számos látnivalót kínál azok számára, akik szeretik a történelmet és a természetet. Íme néhány ajánlott kirándulóhely:

Salgó vára
Csak rövid autóútra van Somoskőtől, és lenyűgöző kilátást nyújt a környékre. A vár a 13. században épült, és hasonló történelmi fontossággal bír, mint a Somoskői vár. A várromokat bejárva a látogatók megismerhetik a középkori várépítészet jellemzőit.

Medves-fennsík
A természetjárók és túrázók számára kiváló célpont a Medves-fennsík, amely vulkanikus eredetű tájegység. Tavasztól őszig számos túraútvonal kínál lehetőséget a hegység felfedezésére, amely a vulkanikus kőzetekből álló sziklaformációiról ismert.

Ipolytarnóci Ősmaradványok
A Somoskőtől autóval könnyen elérhető Ipolytarnóci Ősmaradványok a miocén korból származó fosszíliákkal büszkélkedhetnek. Az Ősmaradványok Nemzeti Geológiai Parkban a látogatók lábnyomokat és kövületeket tekinthetnek meg, amelyek az ősi élővilág lenyomatai.

Kazári riolittufa-mező
A kazári riolittufa mező kialakulása 20 millió évvel ezelőttre tehető, a miocén korra, amikor a Mátrát kialakító tűzhányók okádták a mennykövet.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás