Csömötei-kilátó: könnyű kirándulás nagy panorámával Kőszeg közelében

A Kőszeg környékét járva érdemes Lukácsháza felé is kitérőt tenni. A településtől nyugatra húzódó Csömötei-hegy szőlői és gyümölcsösei fölött egy 12 méter magas, fából készült kilátó emelkedik, ahonnan nagy terület belátható.

A Csömötei-kilátó környéke önmagában is megér egy sétát. A domboldalon szőlők, gyümölcsösök, pincék és présházak sorakoznak, amelyek a vidék több évszázados szőlőművelésének emlékeit őrzik. A torony mellett régi hegypince és pihenőhely található, a közelben pedig egy mintegy kétszáz éves vadkörtefa is felkereshető.

12 méter magas kilátó emelkedik a Csömötei-hegyen

A Csömötei-kilátót 2010-ben építették. A 12 méter magas, vörösfenyőből készült tornyot Szabó Gábor tervezte, kivitelezője Bodovics Árpád asztalosmester volt. Az építményt 2010. május 22-én avatták fel.

A torony a 278 méteres tengerszint feletti magasságú Csömötei-hegyen áll. Bár a dombvonulat nem tartozik a környék magasabb pontjai közé, fekvésének köszönhetően a felső szintről messzire ellátni.

Nyugat felé az Irtás-hegy erdővel borított tömbje emelkedik, északkelet felé a Gyöngyös-patak vonalán túl Kőszegfalva és az Alsó-erdő látható. Keleti irányban Lukácsháza házai és a Gyöngyös-sík mezőgazdasági területei terülnek el, délkelet felé pedig Gyöngyösfalu és távolabb Szombathely magasabb épületei rajzolódhatnak ki.

A közeli Kőszegi-hegység jelentős része innen takarásban marad, keleti és délkeleti irányban azonban jóval távolabbra nyílik kilátás. Páramentes időben a Ság hegy, a Somló és a Balaton-felvidék távoli tanúhegyei is kivehetők.

Több évszázados múltja van a Csömötei-hegy szőlőinek

A Csömötei-hegy Lukácsháza belterületétől mintegy egy kilométerre nyugatra húzódik. Lejtőit régóta szőlők és gyümölcsösök borítják.

Az itteni szőlőművelésnek több évszázados hagyománya van. Már a 14–15. századból fennmaradtak olyan írásos emlékek, amelyek a csömötei nemesek szőlőbirtokairól tanúskodnak. Egy 1624-ből származó oklevél 11 szőlőtulajdonost említ név szerint.

A 18. században is fontos szerepet töltött be a szőlőművelés a hegy életében. A terület első ismert hegyközségi szabályrendelete 1793-ban készült. A 39 cikkelyből álló regula részletesen meghatározta a szőlőhegy használatának és a közösség működésének szabályait.

A Csömötei-hegy napjainkban is őrzi hagyományos szőlőhegyi arculatát. A kisebb parcellák, pincék és présházak között sétálva ma is jól érzékelhető a terület régi gazdálkodási jellege.

1867-ben épült hegypince áll a kilátó mellett

A torony közvetlen közelében álló régi hegypince 1867-ben épült. Az épületet 2008-ban újították fel, ma pedig a Borbarát Hölgyek Lukácsházi Egyesülete gondozza. A pince és környéke a helyi közösségi élet egyik helyszíne is.

A Csömötei-hegy hagyományaihoz kapcsolódik a Szent Ivó napja környékén megrendezett hegybejárás. Szent Ivót a borivók védőszentjeként tisztelik, a hozzá kötődő rendezvényen a szőlőhegy pincéi is megnyílnak a látogatók előtt.

A kilátó környékén fedett pihenőhely és játszótér is található, így a torony felkeresése mellett hosszabb pihenőt is lehet tartani a szőlőhegyen.

Túraútvonalak is érintik a kilátót

A Csömötei-kilátó több gyalogos útvonalhoz kapcsolódik. A környéket érinti az alpannonia túraútvonal, amelynek egyik információs pontját is a kilátó közelében alakították ki.

A Szent Márton Út Kőszeg és Szombathely közötti szakasza közvetlenül a torony tövében halad el. A Csömötei-hegy így önálló kirándulási célpontként és hosszabb gyalogtúrák egyik állomásaként egyaránt felkereshető.

Lukácsháza felől a piros háromszög turistajelzés vezet a kilátóhoz. A vasútállomástól körülbelül 2,6 kilométeres út vezet a toronyig, mintegy 25 méteres szintemelkedéssel.

Kétszáz éves vadkörtefa áll a közelben

A kirándulást érdemes összekötni a Csömötei-hegy közelében álló védett vadkörtefa felkeresésével. A Boszorkányáztató-dűlőben található fa korát mintegy kétszáz évre becsülik.

A vadkörtefa körülbelül 15 méter magas, törzsének kerülete pedig megközelíti a 3,5 métert. Feltételezések szerint egykor birtokhatár jelölésére ültethették. Terméséből régen ecetet és pálinkát is készítettek, gyökérsarjait pedig nemes körtefajták oltására használták.

A terebélyes fa egykor az erre járóknak is árnyékos pihenőhelyet adott, ma pedig padok várják mellette a kirándulókat.

A Csömötei-hegy múltjának további emléke a kilátóhoz vezető út mellett álló hegyi kereszt. Az alkotást 1936-ban emeltette a hegybirtokosság az egykori hegykapu közelében.

A hegyközségi szabályok értelmében egykor csak a hegykapun keresztül lehetett belépni a szőlőhegy területére. A kereszt ma ennek a régi rendnek is emléket állít.

Többször felújították a kilátót

A vörösfenyőből készült torony az elmúlt másfél évtizedben több alkalommal is felújításra szorult. 2016-ban az időjárás által megviselt szerkezeten végeztek állagmegóvási munkákat.

2023-ban a tetőszerkezetet kellett helyreállítani, mert több tartóív olyan mértékben károsodott, hogy veszélyessé vált. A deszkázat ekkor bádogburkolatot kapott, majd a felújított tetőt daruval emelték vissza a toronyra.

A Csömötei-kilátót 2026-ban ismét felújították.

Autóval és tömegközlekedéssel is elérhető

A Csömötei-kilátó felkereséséhez nem feltétlenül kell hosszabb túrára vállalkozni. Autóval is megközelíthető, közvetlen közelében zúzottköves parkolót alakítottak ki.

Tömegközlekedéssel Lukácsháza vasútállomása lehet jó kiindulópont. Innen a piros háromszög turistajelzést követve körülbelül 2,6 kilométeres sétával érhető el a torony.

A könnyű megközelíthetőség miatt a Csömötei-kilátó rövidebb kirándulás célpontja is lehet, de érdemes időt hagyni a környék bejárására. A szőlőhegyi pincék, az 1867-ben épült hegypince, az idős vadkörtefa és a régi hegykapu emléke a panorámán túl is ad látnivalót a Csömötei-hegyen.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

Ne maradj le a legjobb ajánlatokról!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként az újdonságokról, akciókról és inspiráló úti tippekről!