Ilona-völgy – erdei út vezet a Mátra egyik különleges vízeséséhez

Itthon

2026. szeptember 21. Halász Gabi Hatvani Anikó

Megosztás:

A Mátra keleti részén, Parádfürdő közelében húzódik az Ilona-völgy. Legismertebb látnivalója az Ilona-völgyi vízesés, amelyhez az Ilona-patak mentén vezet az út. Közben fahidak, a Szent István-csevice, régi bányászati emlékek és különleges földtani képződmények mellett haladunk el.

Kora ősszel az erdő még nagyrészt zöld, de a talajon már megjelennek az első lehullott levelek. A patak vízhozama erősen függ az időjárástól. Hosszabb száraz időszakban a meder jelentős része szárazra kerülhet, és a vízesésnél is csak vékony vízsugár marad.

Parádfürdőről indul az Ilona-völgyi tanösvény

Az Ilona-völgyi geológiai tanösvény Parádfürdő keleti részéről, a Károlyi-kastély közeléből indul. A 6,5 kilométer hosszú útvonal az Ilona-patak völgyében vezet a vízeséshez, és közben a Keleti-Mátra földtani múltjának több emlékét is érinti.

A tanösvény jelzése fehér négyzetben ferde kék sáv, útvonala a zöld sáv turistajelzéssel együtt vezet a vízesés felé.

A völgy bejáratánál állt egykor a Rákóczi-fa, egy több mint 300 éves kocsányos tölgy. A fához II. Rákóczi Ferenchez kapcsolódó legenda is fűződik: a történet szerint 1710-ben, a Felvidék felé tartva ehhez a fához kötötte a lovát. A már kiszáradt tölgy 2015 januárjában egy viharban kidőlt, törzsének egy része azonban a helyszínen maradt.

2 / 8

Ilona-völgy – erdei út vezet a Mátra egyik különleges vízeséséhez

FOTÓ: Hatvani Anikó

Szent István-csevice és erdei pihenő

Az út egyik állomása a Szent István-forrás, más néven Szent István-csevice. A Mátrában a szén-dioxidban gazdag, savanykás ízű forrásvizeket nevezik csevicének.

A Szent István-forrást 1925-ben tárták fel. A feltáráskor főként gáz tört fel, később talajvizet vezettek a kútba. Vize kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, természetes szénsavat tartalmazó ásványvíz.

Az út mentén fedett erdei pihenő is található, ahol asztalok és padok várják a kirándulókat.

Régi bányák és földtani emlékek az erdőben

Az Ilona-völgyben évszázadokkal ezelőtt ércek után is kutattak. Ennek egyik emléke az Etelka-táró, amelyet 1780-ban Orczy báró nyittatott meg a Hegyes-hegy oldalában réz- és ezüstérc kutatására.

A tanösvény a Timsós-fejtést is érinti. A környéken többféle vulkáni és üledékes kőzet található, amelyek a Mátra földtani múltjáról árulkodnak. Az egyik érdekes képződmény az Ördöggátak, amelyhez az Ilona-völgyből nyugati irányba letérve lehet eljutni. Itt a miocén korban magma nyomult a homokkő és a riolittufa közé. A megszilárdult andezit jobban ellenállt az eróziónak, mint a körülötte lévő puhább kőzetek.

A vízesés előtt mintegy 200 méterrel egy homokkőfeltárás is található. Az itt előkerült ősmaradványok arról tanúskodnak, hogy egykor tenger borította a területet: a kőzetben kagylók, csigák és korallok maradványai mellett cápafogakat is találtak.

Fahidak és sziklás patakmeder között

A völgy belső részén az út egyre közelebb kerül az Ilona-patakhoz. Több helyen fahidakon lehet átkelni, a mederben pedig kisebb-nagyobb kövek, sziklák és kidőlt fatörzsek sorakoznak.

A vízeséshez közeledve az út keskenyebb és egyenetlenebb lesz. Az ösvény helyenként köves és gyökerekkel átszőtt, nedves időben pedig csúszóssá válhat.

5 / 8

Ilona-völgy – erdei út vezet a Mátra egyik különleges vízeséséhez

FOTÓ: Hatvani Anikó

Az Ilona-völgyi vízesés

A völgy felső részén érjük el az Ilona-völgyi vízesést. Az Ilona-patak egy 8–10 méter magas, piroxénandezitből álló sziklafalról zuhan alá.

A vízhozam nem állandó. Csapadékos időben jóval több víz érkezik a sziklafalhoz, hosszabb szárazság után viszont előfordul, hogy csak vékony vízsugár folyik lefelé. Emiatt a vízesés látványa az év különböző időszakaiban jelentősen eltérhet.

A sziklafal alatt köves patakmeder húzódik, a környező hegyoldalakat sűrű erdő borítja.

Kapcsolódó