A Mátra hegység az ország egyik legizgalmasabb és leglátványosabb természeti kincse. Gazdag növény- és állatvilágával, festői tájaival és számos kirándulási lehetőségével a természetkedvelők egyik kedvenc úti célja.

A Mátrában számos titkos völgy és erdei ösvény, elrejtett forrás és patak várja a felfedezőket. A nyári hőség idején különösen vonzóak ezek a hűs helyek, amelyek remek lehetőséget nyújtanak a felüdülésre. A hegység gazdag növény- és állatvilága, valamint a védett területek és parkok is külön figyelmet érdemelnek.

HIRDETÉS

A Mátra bemutatása

A Mátra hegység Magyarország egyik legfestőibb és legváltozatosabb tájegysége, amely az Északi-középhegység részeként különleges természeti kincsekkel büszkélkedhet. Területe mintegy 900 négyzetkilométer, és legmagasabb csúcsa a Kékes, amely 1014 méter magas, így az ország legmagasabb pontja.

Geológiai szempontból a Mátra vulkanikus eredetű hegység, amely körülbelül 20-15 millió évvel ezelőtt alakult ki. Ez a vulkanikus múlt gazdag ásványkincsekben és egyedi tájformákban nyilvánul meg, amelyek lenyűgözik a kirándulókat és a természetkedvelőket. A hegység déli lejtői mediterrán jellegűek, míg a magasabb területeken hűvösebb, alpesi klíma uralkodik.

A hegység sűrű erdei számos vadon élő állat otthonai, például szarvasok, vaddisznók és ritka madárfajok számára. Az erdők és mezők különleges növényvilága, valamint a természeti környezet változatossága ideális helyszínt biztosít a túrázásra, piknikezésre és természetjárásra

A Mátra települései, mint például Mátrafüred, Galyatető és Parádsasvár, autentikus vidéki hangulattal várják a látogatókat, rengeteg lehetőséget kínálva a pihenésre és a helyi kultúra megismerésére. A hegyi utak és ösvények hálózata minden korosztály számára könnyen hozzáférhetővé teszi a felfedezésre váró természeti csodákat.

Védett területek és parkok

A Mátra gazdag botanikai és zoológiai értékei miatt számos védett területtel és parkkal büszkélkedhet. Ilyen például az 1985-ben védetté nyilvánított Mátrai Tájvédelmi Körzet, mely mintegy 12000 hektáros területen jött létre nagyobb részt Heves-, kisebb részben pedig Nógrád vármegyében. E terület célja a különleges növény- és állatfajok megóvása, valamint a természetes élőhelyek fenntartása.

Egy másik jelentős védett terület a Kékestetői Erdőrezervátum, amely a Kékestető északi oldalán a Sor-kövek és a Pisztángos-tó között, a Károlyiak egykori vadászterületén terül el. Az 1986-óta védettség alatt álló területen vadregényes, hatalmas bükkösök, mohás sziklák, kőfolyások kísérik végig utunkat.

A Mátra csodái

A Mátra hegység sok híres kirándulóhelyet kínál, mint például a Kékestetőt vagy az Ilona-völgyi vízesést, de számos kevésbé látogatott kincset is rejt, amelyek kiváló menedéket nyújtanak a nyári hőség elől.

A kristálytiszta források és a csobogó patakok hűsítő felfrissülést kínálnak a túrázóknak. Az erdei ösvények hálózata sűrűn átszövi a Mátra területét, így minden alkalommal más-más útvonalat választhatunk, amelyek újabb kalandokat és felfedeznivalókat tartogatnak. Az érintetlen természet látványa, a madarak éneke és a lombkorona susogása feledhetetlen élményt nyújtanak.

Csörgő-patak

A Csörgő-patak a Felső-Mátra legjelentősebb vízfolyása, mely Mátraszentistván alatt indul. Nevét az áradás során egymásnak ütődő kövek időnkénti csörgő hangjáról kapta. 2000-ben a Csörgő-patak völgyében különleges természeti értékű, több mint 130 hektáros fokozottan védett részén erdőrezervátumot jelöltek ki azzal a céllal, hogy az erdő természetes fejlődési folyamatai tanulmányozhatóvá váljanak. A vadregényes völgyben a zöld négyzet jelzés vezet, amely egy rekonstruált üveghutát is érint. A völgy Mátraszentistvánról, Mátraszentimréről, Mátrakeresztesről vagy az Ágasvári turistaháztól érhető el.

Csörgő-patak. Fotó: Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

Rákóczi-forrás

A Mátra forrásai közül a Rákóczi-forrás rendelkezik az egyik legbőségesebb és legüdítőbb vízzel, amely számos ásványi anyagot tartalmaz. A forrást 1929-ben foglalta a híres Mátra Egylet, de a terület már korábban is ismert volt a mindig vizenyős környezetéről és a földből előszivárgó vízbuzgárokról. A forrás a helyi legenda szerint II. Rákóczi Ferencről kapta a nevét, aki gyakran haladt keresztül a Mátrán. A forrást több irányból is megközelíthetjük, például a Sástó Turisztikai Központtól mindössze 700 méteres erdei úton.

Jávoros-forrás

A Jávoros-forrás nemcsak finom, tiszta vizet kínál, hanem remek piknikezési és kikapcsolódási lehetőséget is. Két tűzrakóhelyen különféle finomságokat süthetünk vagy főzhetünk bográcsban. A kényelmet nagy asztalok és padok szolgálják, és egy kőből épített, félig nyitott menedékház is rendelkezésre áll rossz idő esetére. A forrás a Kékestető, Szanatórium nevű megállóból könnyen megközelíthető, a kék háromszög és kék plusz jelzéseket követve.

Csevice-források

A csevice-forrásokat Tarról a sárga jelzésen haladva közelíthetjük meg. Az 1990-es években végzett terepi vizsgálatok szerint legalább négy csevice-forrás található a területen. Az Alsó-csevice a Fehér-kőbánya mellett, a Fekete-kőbánya alatt található. A Felső-kiépített csevice a Csevice-völgyben, egy medencével foglalt forrás. A Felső-csevice az előzőtől 15-20 méterre délre található, kútgyűrűvel foglalt, kútszerelvény nélküli ásott kút formájában. A gyalogos hídnál lévő csevice a Zagyva bal partján található.

Bodonyi-tó. Fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

Bodonyi-tó

A Bodonyi-tó, vagyis Kiskata-réti víztározó, a környék egyik legkedveltebb horgász- és pihenőhelye, mely a falu központjától kb. 2 kilométerre, festői táji környezetben, a falu nyugati határában található, megközelíteni a Petőfi utcán végighaladva lehet. A víztározó déli gátjáról, valamint a Bodonyi-fennsík északra benyúló csücskéről gyönyörű panoráma nyílik a Mátra és a Bükk irányába egyaránt. Elsősorban a Mátra keleti gerincének vonulata és a Kékes monumentális tömbje tűnik fel, illetve Galyatető sziluettje is kirajzolódik

Pisztrángos-tó

A Kékes árnyékában, 667 méteres magasságban találjuk az aprócska Pisztrángos-tavat. Ez az állóvíz feltehetően a jégkorszak felmelegedési szakasza óta létezik. Bár a tó természetes eredetű, nem kizárt mesterséges beavatkozás a szélesítése vagy mélyítése során. A tó vize kristálytiszta, ami a pisztráng életfeltételeinek is megfelel. Manapság a tóban már nem élnek halak, de piócák, foltos szalamandrák és alpesi gőték lakóhelye. A tó Kékestetőről, Mátraházáról és Parád felől is megközelíthető.

Sástó

A Sástó ma látható formája emberi beavatkozás eredménye, de természetes alapokon nyugszik. A múlt század elején még mocsaras területek helyezkedtek el itt, amelyeket a 20. század közepén tisztítottak ki. A tó környezetében gazdag élővilág található, amit tanösvény mutat be. A tó környéke csónakázásra, piknikezésre, nyársalásra és kellemes sétákra is lehetőséget nyújt. Emellett egy fúrótoronyból kialakított kilátó, libegő és túraútvonalak is várják a látogatókat.

Sástó. Fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

Csörgő-lyuk

A Mátrát felépítő piroxénandezit nem kedvezett a barlangok kialakulásának, de a tektonikus mozgások következtében kisebb üregek mégis kialakultak. A legnagyobb barlang az Ágasvár melletti Csörgő-lyuk, amely vetődések révén jött létre. A barlang lejárata egy kisebb terembe vezet, ahonnan több ág is elágazik, köztük egy 25, egy 30 és egy 40 méteres. A másik két kisebb üreg a Remete-lak és a Remete-lik, amelyek csak kis sziklaodúk, és a nép remetékkel kapcsolatos legendái fűszerezik őket.

Kapcsolódó

5 várrom a Mátrában, melyek kövei évszázadokról regélnek

A Mátra hazánk egyik legnépszerűbb turistacélpontja, útvonalai, fenséges panorámát nyújtó hegycsúcsai, bájos települései mesébe illőek.

Jegyvásárlás