Cserteri vár: évszázados romok és panoráma a Mátrában

Itthon

2026. szeptember 24. Halász Gabi Kelchen Mónika

Megosztás:

A Mátra nyugati részén, Pásztó Hasznos városrésze fölött állnak a Cserteri, más néven Hasznosi vár romjai.

Az egykori erősség a Gombás-tető sziklás magaslatára épült, közvetlenül a Kövecses-patak völgye fölé. Ma már csak falmaradványai láthatók, a várhegyről azonban szép kilátás nyílik a Mátrára és az alatta fekvő Hasznosi-víztározóra.

A vár helyének kiválasztásában fontos szerepet játszhatott a környék földrajzi fekvése. A magaslatról jól belátható volt a Kövecses-patak völgye, és Ágasvárra, valamint Óvárra is rá lehetett látni. A három várnak fontos szerepe lehetett a Mátrán átvezető útvonal védelmében.

Már az Árpád-korban állhatott

A vár építésének pontos idejét nem ismerjük. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa Árpád-kori várként tartja nyilván a lelőhelyet, a területen azonban átfogó régészeti feltárás nem történt.

A vár története a Rátót nemzetséghez, később pedig a belőle származó Pásztói családhoz kapcsolódott. Egyes történeti feldolgozások már a 14. század elejéről említenek hasznosi várnagyokat, 1319-ből pedig okleveles adat maradt fenn Farkas fia Tamás hasznosi várnagyról. Magát a várat 1416-ban említik egyértelműen az írott források, amikor Pásztói János országbíró özvegyének, Losonci Katalinnak a birtokaként szerepel.

2 / 10

Cserteri vár: évszázados romok és panoráma a Mátrában

FOTÓ: Kelchen Mónika

A Pásztói család birtokában állt

A 15. századból már több adat maradt fenn a várról. 1441-ben Pásztói Miklós fia, János lakta. Egy korabeli oklevél egy hatalmaskodási ügy kapcsán arról számol be, hogy János emberei levágott sertéseket vittek Hasznos várába.

A vár a 15. század második felében is a Pásztói család birtokában maradt. 1473-ban Pásztói László kapta meg, miután Pásztói Andrást fej- és jószágvesztésre ítélték. A várat nemcsak lakóhelyként és védelmi célokra használták. Egy 1489-ben kelt oklevél szerint Pásztói Miklós egy tehetős pásztói jobbágyot tartott fogva itt, akinek szabadon bocsátásáért váltságdíjat követelt.

A várat még a 16. század elején is alakították. Egy 1505-ös forrás szerint Pásztói János és Domokos építkezett a várban.

A Hasznosi várat az 1514-es Dózsa-féle parasztháború egyik helyi eseményével is kapcsolatba hozzák. A fennmaradt helytörténeti adatok szerint a Pásztónál vereséget szenvedett felkelők közül többeket a várba zártak.

Három nagyobb részből állt az erősség

A ma látható romok alapján az egykori vár három nagyobb részre tagolódott. A legmagasabb sziklás részen helyezkedett el a körülbelül 30 × 40 méteres vármag, amelynek közepén egy nagyjából 8 × 8 méter alapterületű, négyzetes torony állt.

A vármagot szabálytalan vonalvezetésű falak vették körül. Keleti oldalán egy körülbelül 20–25 méter hosszú épületszárny húzódott. A torony és a keleti épületrészek egyes falai több méteres magasságban fennmaradtak, míg máshol már csak omladékok és a terepen követhető nyomok jelzik az egykori falakat.

A várhoz külső területek és sáncok is tartoztak. Az északi és nyugati oldalon ma is felismerhetők az egykori védművek terepformái. A maradványok vizsgálata alapján a várat története során többször átalakították és bővítették.

5 / 10

Cserteri vár: évszázados romok és panoráma a Mátrában

FOTÓ: Kelchen Mónika

Le akarták rombolni, hogy ne kerüljön a törökök kezére

A vár 16. századi történetének egyik érdekes emléke egy 1546-ban írt levél. Balassa Zsigmond borsodi ispán ekkor Selmecbányáról kért bányászokat Hasznos várának lerombolásához. Azt akarta, hogy a munkát gyorsan végezzék el, még mielőtt a törökök tudomást szereznének róla és elfoglalhatnák a várat. A levélből azonban nem derül ki, hogy a tervet végül végrehajtották-e.

Hasznos 1552-ben már a török hódoltsághoz tartozott, a vár további sorsáról azonban kevés biztos adat maradt fenn. Bár több későbbi leírás szerint a törökök ostrom nélkül elfoglalták, ezt a vár történetét feldolgozó források alapján nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni.

A vár területén talált régészeti leletek nem későbbiek a 16. század második felénél. Egy 1654-es forrás már „puszta Hasznos várának” nevezi.

A vár alatt ma víztározó húzódik

A vár környezete az évszázadok során jelentősen megváltozott. Az alatta húzódó völgyben a Kövecses-patak felduzzasztásával az 1980-as években alakították ki a Hasznosi-víztározót, amely ma a várhegyről nyíló panoráma meghatározó része.

A vár környéke természeti értékekben is gazdag. A Hasznos-Cserteri vároldal 1977 óta helyi jelentőségű védett természeti terület. A sziklás, száraz hegyoldalon sziklagyepek alakultak ki, növényvilágának egyik védett faja a sárga kövirózsa.

9 / 10

Cserteri vár: évszázados romok és panoráma a Mátrában

FOTÓ: Kelchen Mónika

Rövid túrával érhető el a várrom

A Cserteri vár Pásztó Hasznos városrésze felől közelíthető meg. A romokhoz jelzett turistaút vezet, a séta körülbelül fél órát vesz igénybe.

A vár területén régészeti feltárás és helyreállítás sem történt. A falak jelentős része az évszázadok során elpusztult, néhány falszakasz azonban több méter magasan fennmaradt. Az egykori vár szerkezete részben ma is követhető a falmaradványok, omladékok, sáncok és tereplépcsők alapján.

A sziklás magaslatról a Mátrára és a Zagyva völgyének medencéjére nyílik kilátás, közvetlenül a várhegy alatt pedig a Hasznosi-víztározó fekszik. A várrom rövid túrával felkereshető, a középkori emlékek mellett pedig a környező mátrai táj miatt is érdemes útnak indulni.

Kapcsolódó