5 várrom a Mátrában, melyek kövei évszázadokról regélnek

Itthon

2021. március 2. Halász Gabi Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A Mátra lankáit több ponton is a régmúltat idéző erődítmények romjai ékesítik.

Ezek között válogattunk, és mutatunk be 5 valaha délcegen emelkedő várat, melyek kövei évszázadok történelméről beszélnek.

Benevár

A honfoglalást követően Bene vitéz építtette a várat, amit róla Benevárnak neveztek el. A nagy kiterjedésű pogányvár a tatárjáráskor elpusztult, az 1240-es évek közepén az Aba nemzetség egyik tagja építette újjá. Sokáig nem maradt épen, mert 1479-ben már elhagyott helyként említik a források. A pusztuló vár maradványait az 1980-as években tárták fel. A vár romjai Mátrafüredről a kék plusz jelzésen érhetők el.

fotó © Réti Zsolt | Csodálatos Magyarország

Markazi vár

A várat feltehetően II. Kompolti Pál építtette az 1270-80-as években. A téglalap alakú építmény keleti és nyugati oldalfalának maradványa 32 méter hosszú, déli és északi fala pedig 25 méter. Az északi rész falait – ahol a bejáratot kialakították – ma már a romtörmelékek teljesen eltakarják. A várfalak északkeleti, délkeleti és délnyugati oldalát kívülről 8-10 méter széles, 3-4 méter mély – ma már nagyrészt romokkal feltöltődött – sáncárok vette körül. A várnak lényeges hadászati, katonai jelentősége nem volt. Az 1570-es évektől az okiratok már csak lerombolt palota, illetve várromként emlegették. Ősi köveinek nagy része szétszóródott a környékére, főként a meredek völgybe, ahonnan falusi építkezések házainak alapjaiba, és útépítkezésekhez hordták el. A vár maradványai a falu központjától 1,5 km-re északnyugatra, a 460 méter magas Várbérc déli oldalán találhatók.

fotó © Barna Enikő | Csodálatos Magyarország

Siroki vár

A Vár-hegy 294 méter magas kopár riolittufa kúpján épült hazánk egyetlen barlangvára. Elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepe nem volt jelentős. A vár legjelentősebb birtokosa Országh Kristóf volt, a vár fénykora erre az időszakra, az 1550-es évekre esik. Országh Kristóf kedvelt tartózkodási helye volt Sirok, ide hozta új feleségét Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős Zrínyi Miklós lányát. 1596 októberében a török elfoglalta a siroki várat, amit 1687 októberében foglalták vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat állandóan 100 lovas védte, míg 1709-ben fel nem adták a felkelők. A szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, ám 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták.

fotó © Csodálatos Magyarország

Kanázsvár

Mátraderecskétől délre, a három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten, a Baláta-bércen állnak a Kanázsvár maradványai. Feltételezhető, hogy a Kanázsvár első építése a 13. század második felében történt. A vár magas, megmaradt toronyrészét őrtoronyként említik, de valószínűleg egy, a korai várhoz szervesen hozzátartozó védőmű, talán éppen a kaputorony lehetett. A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Megközelíthető Mátraderecskéig busszal, onnan a sárga romjelzésen gyalogosan.

fotó © Mátraderecske

Kisnánai vár

A Kisnánai vár nem a megszokott módon, egy hegyre épült, hanem a településen átvezető út mellett áll. A vár eredetileg földesúri udvarház, gazdasági épület és egy templom épületegyütteséből alakult ki. Legkorábbi része a 11-12. századra tehető. 1400-as évek közepén Kompolti János építtette át várrá, kettős falgyűrűvel körülkerítve, két kaputoronnyal és vizesárokkal ellátva. 1445-ben egy oklevél már várként említi, mely az első írásos emlék róla. A vár végzete Móré László nevéhez köthető, aki rablótanyává züllesztette az erődítményt. Portyázásai célpontja a török kereskedők voltak. A budai pasa 1543-ban megelégelve a fosztogatást, haddal támadt a kisnánai várra, és leromboltatta. 1560 után a várat már nem állították helyre, így építőanyagként szolgált a környék lakosainak. A vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke.