Kilencszáz év történelméről regélnek a dömösi prépostság romjai

Itthon

2021. február 10. Halász Gabi Balogh Bea

Megosztás:

A település neve egyesek szerint görög származású, más elgondolás szerint személynévi eredetű: a dömösi prépostság adománylevelének szövegében fordul elő egy Dimus nevű szolga, sőt Demus, Dímisa alakban is megjelenik ez a név.

Dömös Komárom-Esztergom megyében, Esztergomtól 15 kilométerre terül el. A 11. században már meglévő palota és közvetlen mellette épített templom romja Dömös nyugati végén, a domboldalon elterülő temető fölött fekszik. A prépostság 1107 óta számos történelmi vihart átélt, de a mai napig látogatható.

Egyik legkorábbról fennmaradt történelmi jelentőségű emlékünk a dömösi prépostság.

fotó © Balogh Bea | Csodálatos Magyarország

A prépostságot Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben, ekkor épült fel a bazilika, főszentélye alatt a csarnokkriptával, az építkezéseket II. Béla fejezte be 1138-ban.

fotó © Balogh Bea | Csodálatos Magyarország

A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy rossz állapota miatt először Károly Róbert akarta megszüntetni, utóbb Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. A monostort később valószínűleg a tatárok égették fel, a 18. században pedig köveit is széthordták.

A hajdani kéttornyú, háromhajós templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély és a prépostság épületének így csak alapfalai maradtak meg.