Ha egy különleges helyet keresel, ahol a természet csodáit és a lélegzetelállító panorámát egyaránt élvezheted, a Sasbérci-kilátó tökéletes választás számodra.

A 466 méter magas Sas-bérc tetején, Buják felett emelkedik az ország egyik legkülönlegesebb formájú kilátója, melynek története a 20. század elejére nyúlik vissza.

HIRDETÉS

Egy kis történelem

Buják Nógrád vármegyében, Pásztótól 30 kilométerre fekszik a Cserhát kelet, dél-keleti lejtőjén. A környék már a bronzkorban is lakott volt, a népvándorlás során pedig nagyon sok náció megfordult ezen a vidéken. A tatárjárást követően a védelmi igények növekedése miatt épült meg a vár, amelynek „öregtorony” nevű része már 1303-ban állt. Ebben az időszakban a terület Csák Máté kiskirályságának részeként több jelentős harc színtere volt. A 15-16. század fordulóján Buják mezővárosi kiváltságokat kapott. A török fenyegetésre reagálva Báthory András 1551-ben megerősítette a várat, azonban a következő évben Ali budai basa serege könnyedén foglalta el azt. 1562-63 körül Buják egy bizonyos Szefer birtokába került, aki a hatvani helyőrség helyettes parancsnoka volt, és ekkoriban 38 adóköteles házat tartottak számon itt, ami 1579-ben is változatlan maradt. A hódoltság idején a vár több török méltóság birtokában állt, de a falu lakossága a 18. század elejére viszonylag nagy lélekszámmal és teljesen magyar nyelvű közösséggel rendelkezett. 1745-ben Mária Terézia gróf Esterházy Pálnak adományozta a községet, és a 18. század végén, a 19. század elején nagyszabású építkezések kezdődtek, beleértve a templomokat és a földesúri kastélyokat. 1873-ban kolerajárvány sújtotta a települést.

A Sasbérci-kilátó története

Ezt a lenyűgöző szerkezetet Gróf Pappenheim Szigfrid feleségének, Károlyi Erzsébetnek építtette. A kilátó tervezője Franz Zell német építész volt, aki egy multifunkcionális épületet álmodott meg: az alsó szinten lakóépület kapott helyet, ahol a gróf erdésze élt családjával, míg a felső szint vadász szállásként funkcionált.

Az épületet 1950-ig aktívan használták, de az évtizedek során az épület pusztulásnak indult. A kilátó 2001-2002 között egy nagyszabású felújításon esett át, majd 2017-ben ismét megújult, hogy visszanyerje korábbi fényét.

1 / 2

Sasbérci-kilátó – Kapu a hegyek és az égbolt között

FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka

FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka

A kilátóteraszra belső fémlépcső vezet fel, ebből a lépcsőházból nyílnak a földszinti és a második emeleti szobák is. Az első emeletnek saját külső lépcsője van, külön bejárattal. A harmadik, legfelső emelet, azaz a kőtorony tetején álló, tulajdonképpeni vadászház zárt szobáiban erdészeti és helytörténeti kiállítást rendeztek be.

A kilátó tökéletes helyszín azoknak, akik páratlan panorámát szeretnének élvezni, hiszen csodálatos kilátás tárul a látogatók elé a Börzsönytől egészen a Mátráig. Igazán szerencsések azok, akik tiszta időt fognak ki, ugyanis ekkor a Tátrát is meg lehet pillantani.

A kilátó előtti területen piknikező helyek, asztalok és egy sütögető hely is található, ami ideális helyszínt biztosít a családok és barátok számára, hogy élvezzék a környező természet szépségét és a kilátó nyújtotta különleges élményeket.

A Sasbérc-kilátó tavasztól őszig tart nyitva, és ingyenesen látogatható. A kilátó közösségi oldalán a májusi nyitvatartás olvasható még, mely szerint szombatonként és vasárnaponként valamint pünkösd hétfőn várja a kirándulókat 9 és 17 óra között.

Megközelítése:

A Sasbérci kilátóhoz gyalog a 7 kilométer hosszú bujáki erdészeti tanösvényen keresztül juthatunk el, ahol az út során megtekinthetjük a Kálvária-hegyet és a bujáki várat is. Kerékpárral és autóval az aszfaltozott erdészeti magánutat vehetjük igénybe a kilátó nyitvatartási idejében, amelyen csak a sorompóig haladhatunk, azonban innen már csak 300 méterre található az épület.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás