FOTÓ: Majdán István
FOTÓ: Majdán István
FOTÓ: Majdán István
FOTÓ: Majdán István
Itthon
A vadregényes Bujáki vár, melyet 355 éve robbantottak fel
A Bujáki vár – a török kori Magyarország végvárrendszerének tagjaként – Nógrád erődítményének egyike.
Buják a Cserhát déli részén, a Buják- és a Virágos-patak találkozásánál fekszik. Már a bronzkorban is lakott volt, a népvándorlás során nagyon sok náció megfordult ezen a vidéken.
Várának pontos építési ideje nem ismert, öregtornyát valamikor a tatárjárás után emelhették, de biztosat csak az 1300-as évek elejétől kezdve tudunk, ugyanis ekkor említik először az oklevelek, mint királyi tulajdont.
Csák Máté csapatai sikertelenül ostromolták 1317-ben. 1386-ban Mária királyné a Garai-családnak adományozta. Később a Pásztohi-család kezébe került, majd Zsigmond feleségének adományozta, 1438-ban Báthori István kapta, 1528-ban Szapolyai János király Werbőczy Istvánnak juttatta. 1552. július 19-én Ali budai pasa foglalta el, és csak 1593-ban foglalta vissza Báthori István. A bécsi béke után újra királyi kézbe került. 1663-ban a törökök ismét elfoglalták, 1666-ban felrobbantották. Viszont még ma is látható a török mecset falainak maradványa.
Egy monda is kötődik a várhoz: a helybeli rege szerint karácsony előestéjén egy szegény asszony a gyermekével száraz fát szedett az erdőn és ráesteledvén, jobb híján a bujáki vár romjai között húzta meg magát. Amikor éjféli misére harangoztak, a közelükben egyszeriben föltárult egy addig nem látható vasajtó, amely egy pincébe vezetett, ahol kádszámra álltak a káprázatos kincsek, drágakövek. A szegény asszony gyermeke játszadozni kezdett a drágaságokkal. Az asszony meg ide-oda fordulva próbált volna minél több kincset összegyűjteni a kamrából ki-be szaladgálva. Egyszerre azonban – amikor éppen kint volt – bezáródott, majd hirtelen el is tűnt az ajtó, a gyermek viszont bent maradt. A szegény asszony majd eszét vesztette, de hiába kereste az ajtót, nyomát sem találta sehol.
Hiába tért vissza hétről hétre, újra és újra, az ajtó helyét nem találta. Bánat emésztette, és egy évvel később, szentestén ismét visszatért, mert ott akart meghalni a romok között, ahol gyermekét elhagyta. Ám ahogy misére harangoztak, hirtelen ismét föltárult az ajtó, és csodák csodájára a gyermek ugyanúgy játszadozott bent, mint ahogyan egy évvel korábban otthagyta. Az asszonyt most már nem érdekelték a kincsek, gondolkodás nélkül rohant be, fölnyalábolta gyermekét, és vitte is ki, amilyen gyorsan csak tudta. Azóta sem kereste a vasajtót, meg a kincseket. Mások persze annál inkább szerették volna megtalálni, de ők is hiába is keresték.
Az alsó vár kapujának maradványai.
A várhoz Buják központjából, a Bujáki Erdészeti Igazgatóság épületétől jobbra kezdődő úton kell elindulni a vár felé. Mintegy másfél kilométer után következik a Sasbérci kilátó elágazása, ahonnan jobb felé indul a várhoz felfelé tartó ösvény. A távolság 400 méter, a szintkülönbség kb. hetven méter. A vár előtt kevéssel pihenőpad és információs tábla található. A vár belsejében a mélységek, instabil falak, kőomlások miatt fokozott elővigyázatosság szükséges.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A tavaszt köszöntik a virágzó hunyorok a Julianus-kilátó környékén
A Hegyes-tetőn magasodó Julianus-kilátó nemcsak megjelenésében különleges, hanem a róla elénk táruló panorámája miatt is.
Itthon
