Havas fotókon a Dunakanyar őrszeme, a Visegrádi vár

Idén még nem mutatta meg a tél az igazi erejét, de az a kevés hó, mely már aláhullott, varázslatossá festette Visegrád várát.

A Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszán, a festői Dunakanyarban, annak is a legimpozánsabb szorosánál emelkedik a vár.

Visegrád több mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye.

A város neve egy 1009. évben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először.

A ma látogatható vár, a Fellegvár nem az első vár, amely erre a területre épült, hiszen a történelem folyamán több erődítményt is emeltek az akkor ott élők.

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária.
A vár két részből állt: a Fellegvárból és az Alsóvárból, melyeket a tornyokkal megerősített völgyzárófal kötött össze, s egészen a Duna partján felépített őrtoronyig húzódott.

A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s a Szentkoronát is Visegrádba hozatta. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették.

Mai formáját Mátyás király uralkodása alatt nyerte el, ekkor ugyanis teljesen felújították a palotaszárnyait.

A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, a végső döfést az 1685-ös török ostromban szerezte.

A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása.

A Visegrád fölé emelkedő 333 méteres hegy ormán álló vár békében és háborúban egyaránt szerepet játszott az ország történelmében.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!