A hegyek között kanyargó Dunára tekintő Visegrádi Fellegvár

Itthon

2019. november 25. Szabó Zoltán Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszán, a festői Dunakanyarban, annak is a legimpozánsabb szorosánál emelkedik Visegrád vára.

A ma látogatható vár, a Fellegvár nem az első vár, amely erre a területre épült, hiszen a történelem folyamán több erődítményt is emeltek az akkor ott élők, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat.

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária

A vár két részből állt: a Fellegvárból és az Alsóvárból, melyeket a tornyokkal megerősített völgyzárófal kötött össze, s egészen a Duna partján felépített őrtoronyig húzódott.

A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy még a Szentkoronát is Visegrádba hozatta. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették.

Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát, de 1440-ben Erzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították.

A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került

Ezután felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el, de az ellenséges csapatok rövidesen kivonultak a katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált várból.

Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe.

A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása.

A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült az ÉK-palota és a Herkules-kút rekonstrukciója.

A palotán belül a kiállítótermek és a kőtár a különböző korokból származó emlékeket mutatja be. A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében a Fellegvár, az Alsóvár és a Salamon-torony, a királyi palota felújítása jelenleg is folyamatban van. A palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtető király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott.

Megközelítés:

Autóval a Fellegvárat minden évszakban a 11-es Főútról, a Rév utcán keresztül haladva, majd elhagyva a Keresztelő Szent János templomot, a Mátyás Király úton át egy kanyargós szerpentinen, a Panoráma körúton lehet megközelíteni. A távolság kb. 7 km.

Gyalogosan a visegrádi révállomással szemközt, a 11-es útról balra nyíló Rév utcán sétálva kb. 500 méter után a Keresztelő Szent János templomnál forduljunk balra a Fő utcába. A Fő utcában kb. 200 méter után jobbra nyílik egy keskeny köz, amely a Kálvária lépcsőhöz vezet. A Fő utcából nyíló Kálvária-hegy felé vezető turistaútvonalat ajánljuk. A túraútvonal a Kálvária lépcsőtől indul, az 1853-ban épített kálváriakápolna érintésével, a Kálvária-hegy gerincén és a Vár-hegy délnyugati oldalán kapaszkodik fel a Fellegvárhoz. (Kb. 45 perc.)

A cikkben szereplő fotók 2019. november 22-én készültek, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosmagyarorszag.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.