Az egykori főváros erődítménye, a visegrádi Fellegvár

Itthon

2020. október 8. Halász Gabi Novák‎ Titanilla

Megosztás:

A Dunakanyar szívében elterülő város több mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye volt.

A visegrádi kettős várrendszer a tatárjárás után épült. Az Anjou-kortól a késő Mátyás kor végéig folyamatosan bővült, illetve épült át, végül a török háborúk többszörös ostroma során pusztult el.

fotó © Novák‎ Titanilla | Csodálatos Magyarország

Az Árpád-kori Visegrád szinte teljesen megsemmisült az 1242-es mongol invázió során. IV. Béla királyunk a Duna vonalát kővárakkal kívánta megerősíteni, ekkor indult meg 1246-1247 körül a visegrádi kettős vár építése.

A költségeket elsősorban a királyné, Laszkarisz Mária hozománya fedezte.

fotó © Novák‎ Titanilla | Csodálatos Magyarország

Az alsóvárat a Fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott.

fotó © Novák‎ Titanilla | Csodálatos Magyarország

Miután Károly Róbert hívei ostrommal elfoglalták a várat a király 1323-ban Visegrádra helyezte át székhelyét, és a nagyvárosnak számító Buda helyett a jól védhető Visegrádot választotta.

I. Anjou Lajos király Visegrádon maradt, majd halála után, 1387-ben Mária királynő férjét, Luxemburgi Zsigmondot koronázták királlyá. Mint az Anjou-ház örököse hivatalos székhelyét továbbra is Visegrádon tartotta, de ő maga sokszor Budán tartózkodott. 1401-ben a fellázadt főurak II. Károly fiát, Nápolyi Lászlót hívták meg a trónra, Zsigmondot pedig a visegrádi várba zárták.

1335-ben itt volt a híres visegrádi királytalálkozó

Ezen Károly Róbert magyar, János cseh és III. Kázmér lengyel királyok, valamint a német lovagrend nagymestere, Luther herceg vett részt.

fotó © Novák‎ Titanilla | Csodálatos Magyarország

Hunyadi Mátyás a királyi palota átépítésével párhuzamosan újíttatta fel a várat, és új, tágas ablakokkal megnyitott palotarészt építtetett. 1544-ben török kézre került a vár, majd hol a török, hol a magyar csapatoké lett. Végül a törökök birtokolták, akik a szinte teljesen lepusztult várat legvégül elhagyták.

Beatrix királynénak hatalmas szerepe volt abban, hogy Visegrád világvárosi rangra emelkedjen a 16. századra.