A Dunakanyar egyik legmagasztosabb kálváriája: a márianosztrai Kálvária

Itthon

2020. július 20. Halász Gabi Stób Rita

Megosztás:

A Börzsöny ölelésében, hazánk északi részén, egy több milliárd éve kialudt vulkán kellős közepén fekszik Márianosztra.

A gazdag történelmi múltú település több ezer éve lakott, s talán a Dunakanyar egyik leglátványosabb kálváriájával büszkélkedhet.

Márianosztra első okleveles említése 1262-ből származik, melyet István ifjú király állíttatott ki. A község életében jelentős változás 1352-ben következett be, midőn Nagy Lajos király a magyar eredeti pálos rendek területet adott, majd parancsára – távol az emberek zajától – a Börzsöny ölelésében a magányt, a csendet szerető pálosoknak otthont, kolostort építtetett.

A település házai közül kimagaslik a bazilika épülete.

fotó © Stób Rita | Csodálatos Magyarország

A kálvária kialakítása is a helyi pálos szerzetesrendhez köthető. A Magyarok Nagyasszonya Bazilikától kevesebb mint 2 kilométer távolságra 1756. szeptember 14-én jelölte ki és áldotta meg P. Dónyi Gellért prior a Kálvária domb tetején a három kereszt helyét. 1759-ben Szluha Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek állították fel a 16 stációt.

1771-ben épült fel a Szent Sír-kápolna, majd 1777-ben kicsivel fölé emelték a kálváriakápolnát.

fotó © Stób Rita | Csodálatos Magyarország

1773. augusztus 11-én a három kőkereszt elé a Fájdalmas Szűzanya, Szt. János apostol és a térdeplő Szt. Mária Magdolna mészkőből faragott szobraiból álló, megkapó látványú festett szoborcsoportot állítottak föl.

A dombtetőre a panorámáért is érdemes felsétálni.