Őszi, varázslatos pompában a Medves-vidék

Itthon

2021. november 3. Halász Gabi Bea Ökrös

Megosztás:

A Medves-vidék, mely egykoron tűzhányók tevékenységétől volt aktív, természetföldrajzi értelemben az Északi-középhegység része.

A Medveshez tartozik többek között a Medves-fennsík, a Salgó és Somoskő is. A páratlan szépségű táj nemcsak geológiai, történelmi, és néprajzi szempontból is izgalmas. Középkori történetét várak, várromok regélik, településeit pedig a hagyományaikat máig őrző palócok lakják.

A Medves-fennsík egy 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található bazalttakaró. Északi része az országhatáron túlnyúlva a szlovákiai Abroncsospuszta nevű településnél ér véget. Délen egy kisebb nyereggel a Szilvás-kő csúcsához kapcsolódik. Nyugaton a Zagyva völgye és kisebb vulkáni kúpok, keleten az országhatár szegélyezik. Legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton eléri a 671 méteres tengerszint feletti magasságot.

fotó: Bea Ökrös | Csodálatos Magyarország

Salgó várát a 13. században a Kacsics nemzetség építette Első említése 1331-ből maradt ránk, 1387-ben már királyi várként írnak róla krónikáink. A 16. században Salgó is a végvárak sorsában osztozott, védműveit a törökök közeledésére megerősítették. Ekkor épült a még ma is álló öregtorony alatti ötszögletű bástya. 1554-ben a törökök leleményes csellel foglalták el, felszabadítása 1593-ig váratott magára, amikor Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf seregének a török ellenállás nélkül átadta az erősséget. Katonai funkcióját azonban elvesztette, a falai romlásnak indultak. Talán nem is meglepő, hogy magából a várból nem sok maradt, azt a keveset viszont példásan restaurálták.

Salgó vára a Boszorkány-kőről

fotó: Bea Ökrös | Csodálatos Magyarország

Útban a Boszorkány-kő felé.

fotó: Bea Ökrös | Csodálatos Magyarország

A salgói vártól pár száz méterre helyezkedik el a Boszorkány-kő szikla. Gerincének keleti oldala majdnem függőleges, a legenda szerint ezen a területen szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett nőktől.