Egri Érsekkert, a Bükk lábánál elterülő legendás település tüdeje

Úri vadászatok helyszíne és az 1552-es egri ostrom idején Ahmed török nagyvezér csapatainak táborhelye is volt a mai Érsekkert területe, ismerjük hát meg a történetét.

Az egri Érsekkert, teljesen pontosan a Szmrecsányi Lajos Érsekkert a város legnagyobb, s hazánk legszebb parkjainak egyike. A 15-16. századi leírások Eger ezen részét erdős területként említik, amelyen a Vadkert, azaz a vadaskert terült el. Ennek területe a mai Érsekkertnél jóval nagyobb volt: magában foglalta a mai strandfürdő és a jelenlegi Érsekkert, valamint és a mai Csákó városrész területét, amely egészen a mostani vasútállomásig húzódott.

Az 1730-as évek elején elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai, majd 1750. körül Barkóczy Ferenc püspök telepíttetett oda fákat a felsőtárkányi nyaralókastélyának parkjában nevelt facsemetékből, s alakíttatta ki a park négyfelé osztott szerkezetét, feltehetően az Érseki Palota kertjeit is tervező Házael Hugó szervita barát tervei alapján.

Kert jelleget Eszterházy Károly püspöksége alatt öltött a terület, aki 1768-69. között a területet fallal vetette körül. A kapuk 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő még máig látható a park északi és nyugati oldalán, igazi kovácsoltvas remekművek, Fazola Henrik nevéhez köthető.

A 18. századi kőkapu korábban a jezsuiták szőlőjében állt a Hajdúhegyen. A kőkaputól néhány méterre egy kis mesterséges tó fölé helyezték át azt a barokk kőhidat, amely az egykori gyümölcsöskertből a malomárkán keresztül a püspöki kertbe biztosította az átjárást. Két kőpadjával és díszes faragásaival, arányaival ma is szemet gyönyörködtető alkotás.

Az Érsekkert 1994 májusától helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület, számos természeti értékkel.

Ne maradj le a legjobb ajánlatokról!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként az újdonságokról, akciókról és inspiráló úti tippekről!