A Tolna megyei Báta fölé magasodó Klastrom-hegyen áll a Szent Vér-bazilika. Bár a ma látható templomot 1939-ben szentelték fel, a Klastrom-hegy vallási története egészen a 11. századig nyúlik vissza.

A bazilika helyén egykor bencés monostor állt. Történetéhez királyok, zarándokok és a középkori Magyarország sorsfordító eseményei kapcsolódnak, emlékei pedig ma is felfedezhetők a templomban és környezetében.

A bencés monostortól az országos hírű búcsújáró helyig

A monostor alapítását a hagyomány Szent László királyhoz köti, és 1093-ra teszi. Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték, országos ismertséget azonban csak évszázadokkal később, az itt őrzött Szent Vér-ereklyének köszönhetően szerzett.

Az 1350-es években eucharisztikus csoda történhetett a monostortemplomban. A történtek pontos leírása nem maradt fenn, a későbbi forrásokból azonban arra lehet következtetni, hogy az átváltoztatott ostyán vér jelent meg. 1385-ből már a kialakult kultuszra utaló nyomok ismertek, a középkori források pedig vérző ostyaként említik az ereklyét.

IV. Jenő pápa Zsigmond király kérésére 1434-ben búcsúkiváltságot adott a kegyhelynek. A pápai oklevél szerint Bátán Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő vérét tisztelték, amelyet Úrnapján nyilvánosan bemutattak a híveknek.

A két legfontosabb búcsút Úrnapján és Szent Mihály ünnepén tartották, ezekhez országos jelentőségű vásárok is kapcsolódtak. Báta a 15. századra az ország egyik ismert zarándokközpontjává vált.

A Hunyadiak is kötődtek Bátához

Hunyadi János 1441 januárjában az apátság közelében győzte le Garai László hadait. A Hunyadi család később adományokkal is támogatta a monostort.

Szilágyi Erzsébet értékes miseruhákat adományozott a templomnak, Hunyadi László pedig kivégzése előtt ugyancsak miseruhát küldött Bátára. Mátyás király többször megfordult a kegyhelyen, és szintén értékes egyházi ruhákkal támogatta azt.

2 / 6

Egy különleges kegyhely a Klastrom-hegyen: a bátai Szent Vér-bazilika

FOTÓ: Karesz Lippert

FOTÓ: Karesz Lippert FOTÓ: Karesz Lippert FOTÓ: Karesz Lippert FOTÓ: Karesz Lippert FOTÓ: Karesz Lippert FOTÓ: Karesz Lippert

II. Lajos utolsó útjának egyik állomása

Báta történetének egyik legismertebb epizódja 1526 augusztusához kapcsolódik. II. Lajos a Magyarország ellen vonuló oszmán hadsereg elé indult seregével, útja pedig Bátán keresztül vezetett.

A király az apátságban gyónt és áldozott. Itt tartották a mohácsi csata előtti utolsó országtanácsot is, majd a sereg továbbindult Mohács felé.

1526. augusztus 29-én lezajlott a mohácsi csata. A magyar hadsereg vereséget szenvedett, II. Lajos pedig a csatát követő menekülés közben életét vesztette.

Báta így közvetlenül kapcsolódik a mohácsi csatát megelőző napok eseményeihez. A király röviddel halála és a magyar történelem egyik meghatározó ütközete előtt járt az apátságban.

A török támadások után elnéptelenedett az apátság

A mohácsi vereség után Bátát is elérte a pusztítás. Az oszmán sereg 1526-ban felgyújtotta az apátságot és a mezővárost, 1529-ben pedig ismét felégette.

A végső támadás 1539-ben érte a kegyhelyet. A pápai nuncius Rómába küldött korabeli jelentése szerint a törökök Úrnapján támadtak, amikor a búcsú miatt nagy tömeg tartózkodhatott Bátán. A beszámoló mintegy tízezer megölt vagy fogságba hurcolt emberről tesz említést.

A szerzetesi élet ezután nem indult újra, a középkori Szent Vér-ereklyének pedig nyoma veszett.

Négyszáz évvel később épült fel a mai templom

A Szent Vér-kegyhely újjáélesztésére a 20. században került sor. Az 1539-es pusztítás négyszázadik évfordulójára új templom épült a Klastrom-hegyen, az egykori bencés apátság helyén.

A Lechner Lóránt tervei alapján emelt neoromán templomot 1939-ben Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelte fel.

Az egytornyos, háromhajós épület 44,5 méter hosszú és 37,4 méter széles, szentélye félköríves záródású. Nyugati bejárata előtt oszlopos előcsarnok áll. Az ezen az oldalon nyíló három kapu fölött domborművek láthatók: középen a Magyarok Nagyasszonya, balra Szent István, jobbra Szent László alakja jelenik meg.

A hajókat faragott mészkő oszlopok választják el egymástól. Az oszlopfőkön honfoglalás és Árpád-kori motívumok jelennek meg, a sík famennyezet díszítésében pedig a sárközi népművészet formakincse köszön vissza.

Új Szent Vér-ereklye érkezett Bátára

A bazilikában ma őrzött ereklye nem azonos a középkorban tisztelt, később elveszett Szent Vér-ereklyével.

2017-ben Udvardy György akkori pécsi megyéspüspök kérésére Viliam Judák nyitrai püspök a Garamszentbenedeken őrzött ereklyéből egy 1×1 centiméteres darabot választott le. Az ereklyét még abban az évben, szeptember 16-án adta át Bátán. Új ereklyetartóját 2018-ban helyezték el ünnepélyesen a templom szentélyében.

Ferenc pápa 2020-ban basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak. A döntést szeptember 26-án, az egyházmegyei zarándoklat ünnepi szentmiséjén Michael August Blume apostoli nuncius hirdette ki.

3 / 6

Egy különleges kegyhely a Klastrom-hegyen: a bátai Szent Vér-bazilika

FOTÓ: Karesz Lippert

Az egykori apátság nyomai is felfedezhetők

A bazilika körül járva az egykori apátság emlékeivel is találkozhatunk. A középkori épületek alapfalainak helyét a templom előtti burkolatban jelölték.

A körmeneti út mellett keresztút vezet a hegytető felé, amely rózsafüzérúttal folytatódik. A Királyok útja azoknak az uralkodóknak állít emléket, akik az évszázadok során megfordultak Bátán.

A Klastrom-hegyen végzett régészeti feltárások során a középkori temetőből mintegy negyven ember földi maradványai kerültek elő. A templom környékén már a 11. századtól temetkeztek, és a temetőt egészen a török pusztításig használták.

A feltárt maradványokat 2026. augusztus 28-án, a mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódó megemlékezésen temették újra a bazilika parkjában kialakított emlékhelyen.

A Klastrom-hegyen ma a középkori apátság emlékei és a 20. században emelt bazilika együtt idézik fel Báta több évszázados egyházi és történelmi múltját.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek