Több száz év viszontagságait, törökdúlást, forradalmakat, világháborúkat vészelték át változatlan, vagy átépített formában azok a szakrális helyek, melyek listánkban szerepelnek.

Az Árpád-kor az államalapítástól az Árpád-ház kihalásáig tartó időszak (1000–1301). A kereszténység felvétele nagyszámú templomépület emelését és felszerelését tette szükségessé. I. István király rendeletet hozott a vallás tiszteletéről és a templomépítésről, s törvényeiben tíz-tíz falu számára egy-egy templom építését rendelte el. Felszerelésükről a király képviseletében a várispán, könyveikről a püspök volt köteles gondoskodni.

HIRDETÉS

A több száz, akár ezer éves történelmet megélt szakrális helyek építése a korszak jelentős uralkodóihoz, államalapító Szent Istvánhoz, Szent Lászlóhoz, vagy akár III. és IV. Bélához köthetőek.

Listánk jól, és kevésbé ismert templomokat tartalmaz, melyeket érdemes felkeresni, hiszen megérnek egy misét.

Bogácsi Szent Márton-templom

fotó: Koppány Enikő | Csodálatos Magyarország

1248-ban említi Bogácsot elsőként írásos dokumentum, ekkor már állt temploma, ám azt még Szent György tiszteletére szentelték. Egy leltár szerint még 1568-ban is így volt, 1724-ből származó, tehát a török hódoltság utáni adatok viszont már Szent Mártont említik a templom védőszentjeként. A 13. századi templom mellett temető is volt, és azt az épülettel együtt fal vette körül. 2005-ben került ide a Bogácsi Madonnaként ismert, 5 évszázados múltra visszatekintő kegyeleti szobor, amelynek származási helye feltehetőleg Anglia vagy Írország.

Boldvai református templom

fotó: Tarhos Ferenc | Csodálatos Magyarország

A Bódva folyó partján Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostorról az első tudósítás 1203-ra datálódik, amikor az épületet tűzvész rongálta meg. A kutatások szerint a templom mellett álló kolostorban készült a Halotti beszéd és könyörgés, az első, ránk maradt latin betűs magyar nyelvű szöveg.  A szakrális épület kívül téglafalú, háromhajós bazilikás templom, félkörös záródású szentéllyel. A templom északi és nyugati fala 1285 után, az eredeti állapottól eltérően épült. A Szent János-egyház 1332-ben már a falu plébániájaként szerepel, a 16. században a reformátusoké lett. A 18. században ismét leégett.

Csarodai református templom

fotó: Csarodai református templom

A beregi Tiszahát egy ki szigetén áll a 13. század végén épült csarodai református templom. A vidék azon kevés egyházi épülete közé tartozik, amelyik nem ment át gyökeres átépítésen, és így a református mellett mind a mai napig őrzi eredeti 13. századi katolikus jegyeit is. A templomot az 1200-as évek második felében építették. Ekkor születtek a különleges falfestések is, amelyeket két évszázaddal később a reformáció hívei oda nem illőnek ítéltek és eltüntettek, rávakoltak. Erre a rétegre 1642-ben életfás, növényindás falikép került. Ez is értékes lenne, ha nem kerültek volna elő alóla a még izgalmasabb, páratlanul szép freskók. A templom beltere a középkori és reneszánsz falfestészet, a népi, valamint a protestáns díszítőművészet hihetetlenül csodálatos együttese.

Csempeszkopácsi Szent Mihály-templom

fotó: Csempeszkopács

Hazánk egyik legjelentősebb román kori műemléke a csempeszkopácsi Szent Mihály-templom, melyet egy mesterséges dombra emeltek. Építésének pontos idejéről nem szól írásos emlék, az első építési periódus során, 1250 körül készült el a templomhajó és a szentély, a torony pár évvel később. Az itt zajló kutatások során falaiból római kori téglákat és sírkőtöredékeket tártak fel, ezzel bebizonyítva azt, hogy már egészen régen is állt itt valamilyen építmény.  A 16. században rövid időre evangélikus, majd ismét a katolikus egyház fennhatósága alá került. Egészen a 19. századig egy elpocsolyásodott tó vette körül. Az 1960-as években átfogó restaurálás keretében állították helyre az épületet. A templom Magyarország egyik legkisebb, működő temploma.

Csengersimai református templom

fotó: Csengersima

A csengersimai Árpád-kori templom a legrégibb templom a Szamos-partiak között. Valamikor az 1200-as évek elején épült II. András uralkodása alatt. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos tornyocska ékeskedik, famennyezete festett. A 16. század óta van református kézben. 1729-ben átépítettek, a 19. században életveszélyes állapota miatt bezárták, felújítása 2000-re fejeződött be. Famennyezeten lévő 56 darabból álló figurás kazettáin a mennyei világ elemi jelennek meg. Szamos közelsége veszélyeztette a templomot, ezért 1960-ban biztosították a partját, hogy a víz ne károsíthassa, így egy hídon át lehet megközelíteni.

Lébényi Szent Jakab-templom

fotó: Lébény

Lébény főterén áll hazánk egyik legjelentősebb műemléke, a 13. század elején épült Szent Jakab-templom, egykori bencés apátsági templom és középkori monostor. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor emelték, a külső falon azonban egy 1206-os évszámot találtak, illetve egy 1208-as oklevélben II. András jóváhagyta, hogy Győr lovag monostort alapítson és azt a bencéseknek ajándékozza. A történelem viharos szelei ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből. A törökök többször is végigdúlták a környéket, a 16. század közepén a bencések elmenekültek a monostorból. Az épület a 17. század harmincas éveire meglehetősen elhanyagolt állapotba került, a jezsuiták újíttatták fel. Pár évtizeddel később a törökök felgyújtották. Ismét helyreállították, aztán az 1700-as évek végén a jezsuita rend feloszlatása és a szerzetesek távozása után újra szellemépület lett, a 19 században felújították, de 1841-ben megint leéget A 19. század végén folyt több szakaszban egy nagyobb helyreállítás.

Karcsai református templom

fotó: Örökségtúra

A monda szerint egy éjszaka alatt a helyi boszorkányok elől menekülő, a Karcsa-tóban élő tündérek építették a karcsai templomot. A történelmi források viszont úgy tarják, hogy a két részből álló téglatemplom szentélyrészét egy körtemplomból alakították ki a 12. században, míg hosszanti hajóját a 13. században toldották hozzá. A templom a 16. század közepe óta református. 1873-ban leégett, 1896-ban Schulek Frigyes restaurálta. Jelenlegi formáját, a középkori alakját idéző, magas zsindelyes tetejét és az új haranglábat az 1967 és 1970 közötti felújítás során kapta.

Mánfai Sarlós Boldogasszony-templom

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Az eddigi kutatások szerint a mánfai templom építése három fontos periódusból áll: az első, legkorábbi szakasz a 12. századra tehető. Ez egy egyhajós, félköríves szentélyű, torony nélküli kis templom volt, déli oldalán három ablakkal és lépcsős bélleletű kapuval. A 13. századra tehető jelentős késő román átépítés eredménye, hogy a hajót keleti irányba bővítették, új, egyenes záródású szentélyt építettek, s mellé sekrestyét. Ekkor került a templom elé az akkor még csak 4 emeletes torony, a templomtól külön megépítve. A templomot kerítőfallal vették körül. A 14-15. századi bővítés már gótikus stílusban készült: a templomot észak felé bővítették, így 7,5 méter széles lett. Az új falat támpillérekkel erősítették meg. A hajót összeépítették a toronnyal, amely egy új emeletet kapott. Új, gótikus bejáratot létesítettek a nyugati falon. A török hódoltságot a templom viszonylag szerencsésen vészelte át. Az épület a mai helyreállított küllemét 1742-ben kapta, 1927-ben pedig újra restaurálták.

Nagybörzsönyi Szent István-templom

fotó: Szőke Richard | Csodálatos Magyarország

Hazánk egyik legépebben megmaradt Árpád-kori temploma, a nagybörzsönyi Szent István-templom. A román műemlék templomot valamikor a 13. század elején emelték, 1632-ben kőkerítéssel vették körül. A kőkerítésen belül egykor temető volt, ahol a halottakat a keresztény előírások szerint kelet-nyugati irányban temették el. A hajdanán plébániatemplom 17. századtól kápolnaként szolgálta a temetőt. A századok során a templom többször cserélt gazdát a protestáns és a katolikus egyház között, ma római katolikus. Rendszeres istentiszteletet már nem tartanak a falai között.

Sólyi református templom

Fotó: Sóly

A kutatók szerint a sólyi református templom hazánk legrégebbi falusi temploma, melyet István vértanú tiszteletére szenteltek fel. Az 1009-ből származó királyi okirat a fogadalmi kápolnát az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A szentély és a hajó között az északi oldalon áll a kis szószék, felette az 1775-ös évszámmal. Korábban a templom festett famennyezetű volt, de az 1724-ből való eredeti mennyezetet és a karzatot 1894-ben elvitték az Iparművészeti Múzeumba. Az 1997-ben megkezdődött falfeltárási kutatások közben a templom legrégebbi falain festmények nyomaira bukkantak. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben. Az eddigi izgalmas leletek után most egy páratlan temetkezésre bukkantak: két holttestet úgy temettek közös sírba, hogy az egyik átkarolja a másikat. Ezt a sólyi Rómeó és Júlia-nak nevezik.

A Balaton mentén álló Árpád-kori templomokról ITT olvashatsz bővebben.