Valószínűleg II. András alapította és az Ócsán letelepedett premontrei szerzetesek építették a háromhajós, keresztházas bazilikális elrendezésű templomot és kolostort, amit Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek.

A fővároshoz közel fekvő Ócsa más az ősidők óta lakott település. A falu az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Egy 1234-ben készült, az egyházak ellenőrzését tartalmazó jegyzőkönyv említi először az ócsai kolostort. A királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai templom a középkori templomépítészetünk egyik legépebben megmaradt emléke.

HIRDETÉS

fotó: Schwarcz Gyula | Csodálatos Magyarország

A templom a török időkben mecsetként funkcionált, de beengedték a keresztényeket is imádkozni. A vágások, amelyeket a törökök kardjaik élezése során ejtettek a falban, ma is láthatóak. A 16. század közepétől a reformátusok vették birtokba az akkorra már romos épületet, akik lemeszelték a templom építésével (1275-1300) egyidős freskókat. Ezek egy későbbi tatarozás során kerültek felszínre és természetesen óriási értéket képviselnek. Gróf Teleki József támogatásával a 18. században helyreállították a templomot.

1872-ben villámcsapás érte, majd 1884-ben tűzzel játszó gyerekek gyújtották fel. 1890-ben a mennyezet nagy robajjal beszakadt, ekkor készült el a sík, vakolt mennyezet, melyet a legutóbbi felújítás alkalmával faburkolatúvá alakítottak. A szentélyeket 1896-ban újra boltozták. 1897-ben megkezdődött a helyreállítás. 1922-1924 között átalakításokra került sor, egy emelettel megmagasították a tornyokat. 1986-1992 között került sor a templom régészeti kutatására, amit követett az épület teljes fölújítása.

A Szűz Mária tiszteletére felszentelt épület nyugati homlokzatát monumentális toronypár uralja.

fotó: Schwarcz Gyula | Csodálatos Magyarország

Az építőkövek nagy része mészkő, homokkő, mészfőtufa és más vulkanikus eredetű mészkőfajta, melyeket a Budai-hegységből, többek közt Sóskútról szállítottak ide, hatalmas méretű blokkokban.

fotó: Schwarcz Gyula | Csodálatos Magyarország

fotó: Schwarcz Gyula | Csodálatos Magyarország

A templombelső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős, 1275-1300 körüli freskók kerültek felszínre.

fotó: Schwarcz Gyula | Csodálatos Magyarország

A templom keskeny ablakai román stílusúak.

fotó: Schwarcz Gyula | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Pest megye 20 építészeti és természeti kincse

74 település 235 csodája szerepel a Pest megyei értéktárban, melyből húsz kincset mutatunk most be a Börzsönytől a Tápió mentéig.