A Sárvár szívében magasodó Nádasdy-vár
A sárvári Nádasdy-vár kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával egy késő reneszánsz várkastély képét mutatja.
A 13. században egy rótt palánkos, kisebb kőfallal megerősített, részben fából épített várat állítottak, amely az egymást követő alakítások, bővítések során a 17. század végére nyerte el mai arculatát.
A sárvári vár a 13. század második felében a királyé volt, majd különböző tulajdonos váltások után 1534-ben a Nádasdy családra szállt. 1671-ben, Nádasdy Ferenc országbíró kivégzése után a vár a bécsi kincstár tulajdona lett, majd Draskovich Miklósé. A Rákóczi szabadságharc idején a felkelők támaszpontot létesítettek a környéken, majd a konfliktus után Szily Ádám mondhatta magáénak a várat. Őt az Esterházyak, majd a Wittelsbachok követték, utóbbiak 1945-ig voltak a vár tulajdonosai.
A sárvári vár a Kéktúra útvonalán is elérhető.
Nádasdy Ferenc és fia, Pál a 16-17. század fordulóján falgyűrűvel vették körül a várat.
A várárkot átívelő boltíves híd.
A várba a vöröstéglából rakott hídon áthaladva érünk el. A kapubejáró boltíves előcsarnokában található a múzeum bejárata, a járványhelyzet miatt azonban nem látogathatók a kiállítások.
A toronybejárat melletti bástya külső falát 1982-től a Hild János-emlékérem díszíti, mely Kiss Kovács Gyula alkotása.
A várat övező mesés park, amely több műalkotásnak is helyet ad.
Szabó Iván domborműve Tinódi Lantos Sebestyénnek, a magyar epikus költészet jelentős alakjának állít emléket, aki 1556-ban a városban hunyt el.
A várat körülölelő valamikori vizesárok helyén kialakított Várpark idős fái.
Nem messze a Tinódi Lantos Sebestyén-emlékkőtől, a várfaltól kissé távolabb áll a Holokauszt-emlékmű.
A kővel kirakott, kör alap közepén helyezkedik el a két megtört forma, krómacél összekötéssel.
1939-ben, vörös-homokkőből készült a Sylvester János-emlékpad.
Sylvester János fordította le, majd nyomtatta ki Sárváron az Újtestamentum szövegét. Ezzel az első, hazánkban kiadott magyar nyelvű könyv megalkotójává vált.
A vár ad otthont a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ahol számos értékes látnivaló várja a látogatókat.
A Protestáns gályarabok emléktábla, mely 1993-ban került a Művelődési Központ bejárata melletti falra.
A kaputorony.
Németh Mihály szobrászművész 1926-ban született Sárváron, s élete utolsó 4 évtizedében a városban élt, és alkotott. 2018-ban, életének 93. évében hunyt el a művész, akit a város díszpolgárává is megválasztottak.
Még életében 167 alkotását adományozta a városnak, melyek közül néhány a vár udvarában, a szabad ég alatt látható. Többek között a Nő lanttal, a Mosakodó nő, az Apa gyermekeivel szobor.