Heves megye megannyi természeti és épített örökségével mágnesként vonzza a látogatókat.

Heves megyét észak-nyugatról Nógrád megye, észak-keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délről Jász-Nagykun-Szolnok megye, nyugatról Pest megye határolja.

HIRDETÉS

Heves megyéről talán mindenkinek elsőre Eger, és annak törökverő vára jut az eszébe, de érdemes körbebarangolni az egész megyét, hiszen a várak, a kastélyok, a kolostorok és a török hódítás épségben fennmaradt épületei lenyűgözőek. A Mátra és a Bükk ormairól nyíló kilátás mesébe illő, a megye déli részén lévő síkság pedig olyan kuriózumokat tartogat, mint a hevesi füves puszták tájvédelmi körzete, vagy a Tisza-tó, amely a megye határában nyúlik el.

Mi most 10 olyan helyszínt választottunk, ami – szerintünk – kihagyhatatlan attrakciója a megyének.

Felsőtárkányi-tó

fotó © Mezei Gábor | Csodálatos Magyarország

A Felsőtárkány határában eredő patakokat a Tárkányi-patak gyűjti össze, a patakokat források táplálják. Legjelentősebb a Szikla-forrás, amely a település északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre. A Szikla-forrás vizének tóvá duzzasztásával mesterségesen jött létre a Felsőtárkányi-tó.

Szalajka-völgy

fotó © Petró Róbert Migo | Csodálatos Magyarország

Heves megye tele van rejtett kincsekkel, ezért aki imád túrázni, biztosan beleszeret ebbe a vidékbe. Szalajka-völgy ugyanis a Bükki Nemzeti Park egyik legcsodálatosabb helyszíne. Itt folyik végig a Szalajka-patak, ami fátyolosan zúdul le 17 méter hosszú teraszán, innen ered a Fátyol-vízesés elnevezés is. De ha itt jársz, semmiképpen se hagyd ki a Szalajka-forrást, hiszen ez is méltán népszerű része a völgynek.

Egerszalók

fotó © Ewa Glavati | Csodálatos Magyarország

Egerszalók déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette, amit sokan keresnek fel. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.

Kékes

fotó © Bencze Vivi | Csodálatos Magyarország

A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, 1014 méter magas, s az Északi-középhegységben, a Mátrában található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája, mely 1,8 kilométer hosszú, a hegyen álló tévétorony pedig kilátóként is szolgál. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot.

Kisnánai vár

fotó © Kovácsné Hajdrik Judit | Csodálatos Magyarország

A kisnánai vár a magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb, késő középkori emléke. Építése a 11-12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka családot teszik meg építtetőnek. A kisnánaiak elbeszélése szerint Móré László rengeteg rabolt vagyonát, kincsét, ékszereit a vár török elpusztítása előtt elásta a vár területén. Valóságalapja azonban nem ismert, mivel az egyértelmű bizonyíték (maga a kincs) a mai napig nem került elő, így megmarad a népek, a magyar nép mondái között.

Siroki vár

fotó: Csodálatos Magyarország

A Vár-hegy 294 méter magas kopár riolittufa kúpján épült hazánk egyetlen barlangvára. Elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepe nem volt jelentős. A vár legjelentősebb birtokosa Országh Kristóf volt, a vár fénykora erre az időszakra, az 1550-es évekre esik. Országh Kristóf kedvelt tartózkodási helye volt Sirok, ide hozta új feleségét Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős Zrínyi Miklós lányát. 1596 októberében a török elfoglalta a siroki várat, amit 1687 októberében foglalták vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat állandóan 100 lovas védte, míg 1709-ben fel nem adták a felkelők. A szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, ám 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták.

Bélapátfalvai ciszterci kolostor

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

A 781 méter magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. Az apátság román stílusban megépített temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon.

Lak-völgyi tó

fotó © Major Frigyes | Csodálatos Magyarország

A Lak-völgyi tó Magyarország egyik legmagasabban, a tengerszint felett 350 méterrel fekvő tava, amely csodálatosan illeszkedik a környezetébe. A tavat duzzasztással hozták létre és hajdanán a cementgyár vízellátására szolgált. Innen ered a sokak által még ma is emlegetett Gyári-tó elnevezés. A kőfejtőt és a közvetlen környezetét 2008-ban természetvédelmi területté nyilvánították az itt található fokozottan védett növényfajok és az értékes élőhelyekhez kötődő állatfajok megőrzésére.

Noszvaji barlanglakások

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Noszvaj melletti hajdani kőfejtő bánya üregeiből a 17. századtól a falu szegény lakói barlanglakásokat véstek, évről-évre egyre többet. Az elszegényedés ugyanis sok családot kényszerített arra, hogy maga faragja a sziklába a kis, egyszoba-konyhás házát. Volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának 30 százaléka ilyen barlanglakásokban élt.

De la Motte kastély

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

A Bükk hegység ölelésében, hazánk egyik legtisztább levegőjű falujának, Noszvajnak a központjában áll a De la Motte kastély. Külsőre az 1777-78 között emelt, copf stílusú kastély nem annyira lenyűgöző, bár azért a bejárati kapunál lévő unikornis szobor már sejtet valamit. Az egyszarvú, mitikus állat a magyar nemesség közkedvelt címerállata volt, viszont kastélyok díszeként ritkán jelenik meg. Magyarországon mindössze két hely van, a hajósi és noszvaji kastély, ahol ilyen formában láthatjuk. Az épület belseje a francia stílust követi, amely De la Motte ezredesnek köszönhető, aki Mária Terézia udvarából hozta magával ezt az új irányzatot.