Egri Bazilika
Eger, Pyrker János tér 1, 3300 Magyarország
Magyarország második legnagyobb vallási épülete, az Egri Bazilika hat év alatt épült meg Hild József tervei alapján, és 1837. május 6-án szentelték fel.
Az Egri Bazilikát más néven Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyháznak is nevezik. Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait. Az Egri Bazilika Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kéri fel a korszak nagy építészét Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt. Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.
A szobrászmester Olaszországból
A bazilika szobrainak megalkotására Pyrker érsek egy fiatal, tehetséges velencei szobrászt kért föl: Marco Casagrandét. Ő alkotta a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elől Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat láthatjuk. A timpanont hatalmas korinthoszi oszlopok tartják, rajta „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”felirattal. Az oszlopcsarnok fölött álló Hit-Remény-Szeretet szobrok szintén Casagrande művei, csakúgy, mint az épület két sarkán álló Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalszobrok.
Lenyűgöző belső tér
A belső rész díszítése jó 120 évig tartott, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése pedig több időt vett igénybe, mint magának az épületnek a felépítése. A szentély északi oldalán találjuk a Könnyező Mária Kápolnát, mely a templom legékesebb része, déli mellékhajóban pedig Szent Mihálynak emeltek oltárt. A legszebb látomás a Bazilika egyik mellékoltárán látható, amelyen Szent István Magyarországot Mária óvó, oltalmazó köpenye alá ajánlja, hogy minden rossz elkerülje.
További titkok és meglepetések is leolvashatóak a mennyezetről, csak legyünk nagyon figyelmesek. A nagykupola freskója Takács István mezőkövesdi művész munkája, és az Apokalipszist (végső kinyilatkoztatást) ábrázolja. Mivel az utolsó ecsetvonások 1950-es években kerültek fel, az egyház államosítása után, ezért kötelező jelleggel a freskón egy munkás-parasztábrázolás is megjelenik, megtaláljuk vajon?
Orgonakoncertek
Az egri főszékesegyház orgonáját 1864-ben építette Ludvig Mooser salzburgi orgonaépítő-mester, szakmájának legnagyobbja. 1912-ben az orgonát teljesen átépítették és bővítették. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus struktúra került.
