Mintegy 4 milliárdos beruházással újítják fel az Egri Bazilikát

Elkezdődtek a Bazilika felújításának munkálatai: átalakul a liturgikus tér, megújulnak a kupolák és a falak, az oszlopok és a falpillérek, restaurálják a szobrokat és a székesegyház környékét is szebbé teszik.

A Bazilika belső rekonstrukciója több részből áll. Átalakul a szentélyben a liturgikus tér, új, szembe miséző oltár, felolvasó és húsvéti gyertya kerül elhelyezésre. A tervek szerint mindhármat, valamint a kereszthajóba épülő új keresztelő kutat különleges puciscai kőből faragják, azonosan a 110 évvel ezelőtt felállított szószék kőanyagával.

HIRDETÉS

Eredeti helyükre kerülnek vissza a kanonoki stallumok, az érseki trónt és a papi székeket a hívekhez közelebb hozzák. Megújulnak a kupolák és a falak, az oszlopok és a falpillérek pedig klasszikus műmárványt kapnak. A tervek szerint az oszlopfejezeteket aranyfüstlemezzel borítják. A templom belső és külső szobrait is restaurálják, a főtemplom homlokzata új festést kap. Az épületegyüttes környéke is megújul.

A munkák a tervek szerint 2022 őszére fejeződnek be. Ez időszak alatt a szertartásoknál az első padtömböt, az oldalhajók oltárhoz közeli részét és a szentélyt fogják használni. A szentmisék bemutatásának helyszíne is megváltozik: előre láthatólag másfél-két évig a régi főoltár előtt, a szentélyben ülve lehet részt venni a szentmiséken.

Az egri bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Az épület tervezésére Hild Józsefet kérte fel. Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.