A Szent Anna-templom egy gyönyörű műalkotás, a magyar építészet egyik remeke Tompa és Kelebia között, Szabadföldön található.

Tompa, Bács-Kiskun vármegye nagy forgalmú, nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező városa a Duna-Tisza közén, melynek névadója talán Tompa László kun-kapitány lehetett. 1439-ben Albert király a települést és környékét az ország egyik leggazdagabb földesurának, Hunyadi Jánosnak adta zálogba. 1572-től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták. A kiegyezés után Redl bárónak volt itt a legnagyobb földbirtoka, aki kastélyt és kápolnát építtetett.

Ha Tompa felé járunk, érdemes megállni egy kis sétára a Tompa és Kelebia közötti Szabadföldön, ugyanis az itt található
Szent Anna-templom igazi turistalátványosság. Olyan, mint a budavári Mátyás-templom, csak kisebb méretben. A neogót stílusú templomot az egykori házi kápolna alapzatára építették Wágner Károly vezetésével 1893 és 1905 között.

A templom 35 méter magas tornyának homlokzati részét az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik. A felső rész gazdagon csipkézett kőfaragású, kúszó levelekkel ékesítve. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is készült. A tetőt borító színes majolikalapokat a pécsi Zsolnay-gyár készítette.cKözelebbről megcsodálhatjuk a színes üvegablakokat és az állatokat mintázó díszes vízköpőket is. A kő- és márványmunkákat helyben faragták és csiszolták, Karlo Sporeni olasz szobrászművész irányításával. Építése idején ez a templom volt az egyetlen ilyen jellegű építmény a Szabadkától északra elhelyezkedő pusztákon, és nemcsak a kastély urainak, hanem a környék lakóinak lelki üdvét is szolgálta.

A Szent Anna-templom a magyar neogót építészet egyik remekeként műemléki védelem alatt áll, melynek értékes műtárgyait, kegytárgyat jelenleg Kalocsán, az érsekségben őrzik.

Báró Redl Ferenc József Mária Terézia megbízottjaként 1743-ban érkezett Szabadkára, hogy rendet tegyen a török kiűzése utáni zavaros birtokviszonyokban. A királynő Rasztinapusztán (Rastina) adományozott neki birtokot, e mellé vásárolt Felső-Kelebián jelentős földterületet, ebből lett a Báró major. A felépített kastélyról szóló első írásos emlék 1831-ből származik. A 19. század végén az egykori királyi megbízott dédunokája, Redl Béla volt a tulajdonos. Mélyen vallásos emberként úgy döntött, hogy templomot építtet a környéken élőknek, akik közül sokan soha nem jártak templomban életük során. Az ő hitéletük és lelki üdvösségük kedvéért fogott az építkezésbe. Redl Béla gondosan kiválasztott, kiváló mestereket bízott meg a munkálatokkal, akik egy gyönyörű, monumentális építményt emeltek a puszta közepén. Az így létrejött templom nemcsak vallási központként szolgált, hanem a környék egyik legjelentősebb építészeti alkotásává vált.

Az uradalom és vele együtt a kastély 1905-ben a Nyéky család tulajdonába került, később az államosításig a Podmaniczky család tulajdona volt, jelenleg pszichiátriai betegek otthona.

A Szent Anna templom megtekintése előzetes egyeztetés alapján lehetséges.