A hortobágyi Kilenclyukú-híd a Világörökség része, Magyarország páratlan csodája

Itthon

2020. június 14. Szabó Zoltán Csodálatos Magyarország

Megosztás:

Hortobágy hallatán mindenkinek a Kilenclyukú-híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum jut eszébe.

A Hortobágyon keresztülutazó avatatlan látogatónak a füves puszta láttán az az első benyomása, hogy talán nincs is itt semmi. Ritkán látható egy-egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. Mégis mi az, ami miatt az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999-ben a Nemzeti Parkot felvette a Világörökségi Listára?

Hortobágy és a Kilenclyukú-híd 2020. június 13-án, fotó © Csodálatos Magyarország

A Hortobágy egy olyan, megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája.

Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 40 évvel ezelőtt létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt.

Hortobágy 2020. június 13-án, fotó © Csodálatos Magyarország

A nemzeti park szívében található a mindössze 1400 lelket számláló Hortobágy település, amelynek központjában áll a nemzeti park látogatóközpontja.

Itt minden információt meg lehet kapni a térség programlehetőségeiről, látnivalóiról, szállás- és vendéglátóhelyeiről. Ugyanitt természetrajzi kiállítás is megtekinthető a darvakról. Közvetlenül a látogatóközpont mögött található a hortobágyi kézművesudvar, amely megjeleníti a Hortobágy és a tájegységileg, történelmileg kapcsolódó települések kézműveseinek, népművészeinek összefogását, néprajzi és kulturális értékeit.

Hortobágy és a Kilenclyukú-híd 2020. június 13-án, fotó © Csodálatos Magyarország

A látogatóközpont szomszédságában található a Kilenclyukú híd.

A Hortobágy jelképe az azonos nevű folyó felett átívelő, 167,3 méter hosszú híd, amely kilenc boltívre támaszkodik. Az itt elhaladó út fontos kereskedelmi és marhahajtó út volt évszázadokon át Debrecen és Pest-Buda között. A Kilenclyukú híd ma Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, amely Povolny Ferenc „kilenclyukú” tervei szerint 1833-ra épült fel.

Hortobágy és a Kilenclyukú-híd 2020. június 13-án, fotó © Csodálatos Magyarország

A műemlék Kilenclyukú-híd 2020. június 13-án, fotó © Csodálatos Magyarország

A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyárromantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje.

A település legnagyobb rendezvénye minden évben az augusztus 20-i hídi vásár, ahol hagyományos kézműves mesterségek képviselői jelennek meg portékáikkal. A Kilenclyukú híd nemcsak felülről vagy távolabbról tekinthető meg, hanem alulról is, a folyó partjáról. Lehetőség van túrákon részt venni lovon, szekéren, kerékpáron, gyalog, vagy csónakkal a folyón, vannak területek, ahol önállóan, míg máshol vezetővel. A szakvezetett programok az egyes területek gazdag élővilágát, egy-egy jellegzetes növény- vagy állatfaját, a természeti táj szépségét mutatják be.

Hortobágy és a Kilenclyukú-híd 2020. június 13-án, fotó © Csodálatos Magyarország

Az alföldi pusztaságon bringázni is különleges élmény.

A Kilenclyukú híd szomszédságában már egy vízi színpad is helyet kapott. 2015-ben átadták a 8,5 km hosszú, a 33-as főútvonallal párhuzamosan futó kerékpáros és gyalogos turistautat.