A leghosszabb magyar közúti kőhíd, a hortobágyi Kilenclyukú híd

Itthon

2020. március 20. Szabó Zoltán Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A Világörökség listájára 1999-ben vették fel a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Kilenclyukú híddal, a hortobágyi nagy csárdával, és a szekérállással.

Valamikor réges-régen zsandárok igyekeztek ahhoz a csárdához, ahol Rózsa Sándor mulatott. A betyár menekülésre kényszerült, de útját keresztezte a híd nélküli Hortobágy folyó. Szeretői, szám szerint kilenc, egymás nyakába borultak, s rajtuk keresztül jutott át a folyó másik oldalára az alföldi betyárvezér.

Ez a Kilenclyukú hídról szóló egyik legenda, amely meséssé teszi a kőhíd történetét, de most nézzük a valóságot.

Debrecen és Pest-Buda között fontos kereskedelmi és marhahajtó út szelte át a Hortobágyot, így a folyó ezen szakaszán már a kora középkorban biztonságos átkelőhelynek kellett lennie. 1825-ben az akkor 128 éves fahíd fenntartása már olyan nagy terhet rótt Debrecen városára, hogy állandó kőhíd építéséről döntöttek.

Három helyi építőmester adta be terveit, akik közül az egri Povolny Ferencet választották ki a döntéshozók. A kivitelezéshez még ebben az évben hozzákezdtek, és 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották.

A klasszicista stílusú híd építéséhez 400 ezer helyben égetett téglát használtak

A monda szerint tejjel készített malter kötötte meg ezeket. Bár ez az igazságtól messze állhat, de az biztos, hogy a híd szerkezetében az elmúlt évszázadok nem okoztak károsodást.

A Hortobágy-folyó, melynek teljes hossza több mint 167 kilométer

2015-ben egy 8,5 km hosszú, a 33-as főútvonallal párhuzamosan futó kerékpáros és gyalogos turistautat adtak át

A hortobágyi életet mutatja be a Kilenclyukú híd mellett az eredetileg kőből, most már bronzból álló szoborcsoport, a Vízhordók alkotás.

Somogyi Árpád Juhászok szobra az ősi mesterséget ábrázolja

Balra a Pásztorfiú szobra, amely pásztorkalapban, bő gatyában, ülve mutatja be a rideg körülményekhez szokott pusztai embert.

A Pásztormúzeum a 19-20. század fordulóján a Hortobágyra jellemző pusztai legeltető állattartást és az ahhoz kapcsolódó pásztoréletet ismerteti meg a látogatókkal.

A hortobágyi Jó Pásztor Ökumenikus templom Rácz Zoltán Ibl-díjas építész tervei alapján épült

Felszentelésére 2016 decemberében került sor.

A cikkben szereplő fotók 2020. március 18-án készültek, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosmagyarorszag.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.