A puszta ékszerei hazánk egyik legnagyobb területű községében, a Hortobágyon
Tudtad, hogy Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik és folyóját már 1009-ben említik?
Már a kőkorszak időszakából is fellelhetők emberi tevékenység nyomai Hortobágyon, magának a településnek, illetve birtokainak említése 1067-re datálódik.
A 13-15. századra, a mongol és tatár pusztításai miatt Hortobágy és környéke elnéptelenedett, ezeket a területeket Debrecen vette birtokba zálogjogon. Külterjes, szilaj jószágtartást végeztek, így virágozhatott fel a magyar szürke marha tartása és lábon való értékesítése. A Hortobágy egykor rendkívül buja növényzettel, erdőkkel, nádrengeteggel benőtt terület volt. A vizes időszakban a hidak jelentették a holtágakon való átkelés lehetőségét.
A megélénkülő kereskedelmi és útforgalom tette szükségessé egy fahíd építését a mátai gázlónál. Ezt azonban az áradások elmosták, többször leégett.
1833-ban Povolny Ferenc tervei szerint állították a kilenclyukú kőhidat.
A Hortobágy folyó hossza több mint 160 kilométer, és a Hortobágy legfontosabb vízfolyása.
1699 nyarán építették meg a hortobágyi csárdát, melynek kocsmárosát Debrecen városa vámszedéssel is megbízta.
1785-ben szekérállást építettek mellé, ebből alakították ki a mai Pásztormúzeum épületét.
A Pásztorfiú szobra pásztorkalapban, bő gatyában ülve mutatja be a rideg körülményekhez szokott pusztai embert.
A mai Hortobágy területe 1952-ig Debrecen határához tartozott, akkor Balmazújvároshoz csatolták, majd 1966-ban alakult önálló községgé.
Somogyi Árpád alkotása, a Juhászok szobra az ősi mesterséget ábrázolja.
Hortobágy nem csak egy élettér, hanem nemzeti és nemzetközi érték.
A bronzból készült szoborcsoport, a Vízhordó.
Az 1973-ban létrejött Magyarország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park, mely 1999-ben Kultúr-táj kategóriában a Világörökség részévé vált.
A hortobágyi Jó Pásztor Ökumenikus templom Rácz Zoltán Ibl-díjas építész tervei alapján épült, felszentelésére 2016 decemberében került sor.