Sziklás felszíne miatt Ördögszántotta hegyként is nevezik, de hogy is kerül ide maga az ördög?

A legenda szerint a harsányi hegy tövében élt egy özvegyasszony, és annak meseszép, Harka nevű lánya. Az ördögnek, aki A nagy hegyben lakó ördögnek megakadt a szeme a gyönyörűségen és  gyötörte, ijesztgette az asszonyt, hogy adja neki a lányát. Az a sok üldöztetéstől az özvegy beadta a derekát, de kemény feltételhez kötötte: ha éjjel, kakasszóig felszántja az ördög a kőhegyet, övé a lány. Az ördög befogott az ekébe hat pár fekete macskát, és esti harangszókor a nyugati hegyrésztől nekifogott a szántásnak. Éjfélkor kiment az öregasszony, és látta, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta.

Ettől nagyon megijedt, bement a tyúkólba, kukorékolni kezdett, amire felébredt a falu összes kakasa nagy kukorékolás közepette. Az ördög, aki a vége felé járt a nagy és kegyetlen munkának, hatalmas haragra gerjedt. Elhajította az ekéjét, abból lett a Beremendi-hegy. Ahol kirázta a földet a bocskorjaiból, ott lett a Göntér és a Siklósi-hegy. Majd hatalmasat ugrott, és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ma is kénes forrás fakad, amelyet a lány után úgy hívnak: Harkány. A felszántott hegy meg ottmaradt, még a macskák körme nyoma is ott van a sziklákon.

Hogy ez valóban így történt-e, azt döntse el mindenki maga, de álljanak itt olyan tények is, melyek igazolhatóak.

A hegy biztonságot és védelmet nyújtó déli előtere már 3000 éve lakott terület. Ez idő alatt a római birodalom telepesei is emeltek itt várost. A hegy lábánál 800 méter hosszan elnyúló település nyomaira bukkantak. A csúcson az 1200-asévektől vár állt, amely a török hódoltság során elpusztult, ma már csak az egykori várfalak maradványai láthatók.

Az omladozó várfal szikláit lehordták, és a hegy lábánál elterülő Nagyharsány református templomának újjáépítéséhez használták fel. Az itt élő és gazdálkodó rómaiak tették fejletté a máig meghatározó szőlőművelést. A nagyharsányi síkon zajlott 1687. augusztus12-én a „második mohácsi csatának” is nevezett nagyharsányi csata, melyben Lotharingiai Károly serege nagy győzelmet aratott a török felett.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Szársomlyó neve a „Szár” régi magyar szóból ered, mely kopaszt jelentett. I. Béla és I. Endre királyunk atyja Szár László (Kopasz László) volt. A középkori írásokban: Saarszunlu, Zaarsomolon, Zar Sumlou formákban fordult elő a vár neve, s mindig vele együtt a hegy neve is.

Ez azt jelenti, hogy a hegy már akkor is „szár” azaz: tar, kopasz, kopár volt, s rajta „somlyó” vagyis somtermő terület volt.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Növény- és állatvilága ugyanakkor rendkívül változatos, s éppen ezért a Szársomlyó fokozottan védet természetvédelmi terület. A hegyen 75 védett növényfaj található, közülük 4 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban.

Nemcsak a hegy napsütötte déli szoknyáján terem igen jó borszőlő, hanem a környező lapályon is.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Ég és föld között a Szársomlyóra épített panoráma sétányon

A Villányi-hegység magányosan álló hegytömbjét, a 442 méter magas Szársomlyót, 1944-ben nyilvánították védetté.