Itthon
Ezen a varázslatos vidéken borulnak legkorábban virágba a mandulások, és itt tart legtovább az ősz. Sajátos mediterrán mikroklíma uralkodik itt, amely a vulkanikus bazalthegyek ölelésének és a Balaton közelségének köszönhető.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
Már a 13. századi oklevelek is „Valea Kaal“, vagyis Kál völgyeként említik ezt a 10-12 km hosszú, és alig néhány km széles völgyet, amely apró mérete ellenére megannyi csodás látnivalóval lobbantja szerelemre az idelátogatókat.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
ahol sokszínű kőzetekbe, forrásokba, tavacskákba, varázslatos építészeti emlékekbe, skanzen szerű aprócska falvakba, romtemplomokba, kőtengerekbe botlunk szó szerint, bármerre járunk.
Nyugati irányból, Tapolca felől érkezve elhaladunk Káptalantóti mellett, ahova egyébként vasárnap kötelező ellátogatni, és a fantasztikus hangulatú piacozást mondjuk a Csobánc megmászásával és egy világbajnok velős pirítóssal felejthetetlenné tenni. Káptalantótit elhagyva három lehetőségünk van – jobbra tartva Salföldre érünk, ami egy meseszerű, eleven skanzen. A 80’as években, amikor egy Jancsó film forgatása kapcsán a budapesti művészvilág felfedezte magának a Káli-medencét, új életet leheltek sok mézeskalács házikóba, amelyeket megvettek, és korhűen, díszes oromzattal felújítottak.
A falu határában már belebotlunk az egykor itt hullámzott Pannon tenger aljzatának köveibe, amelyek néhai csigák, kagylók meszes lenyomatait őrzik. Ezt a kis kőtengert az erdő irányába elhagyva, lélegzetelállító pálos templom- és kolostorromhoz érünk, amely valószínűtlenül hat, ahogy pusztulásában is az aprócska erdei tisztás fölé magasodik egy kis dombtetőn.

FORRÁS: TURISTA MAGAZIN ARCHÍV/SÁRDY JULIANNA
Kékkút neve bizonyára ismert palackozott ásványvizéről. Ez a tájegység legkisebb falucskája, igazi kis ékszerdoboz, határában a bizánci Theodora császárnő kedvenc savanyúvizes forrásával. Ide készüljünk bátran üres palackkal, és vigyünk magunkkal az útra a kissé vasas, hűs ásványvízből.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
Az emberi komédia posztapokaliptikus alakjainál érdemes megállni, és kicsit bóklászni az ürgelyukakkal nehezített sztyeppés terepen, hiszen a Káli-medence legnagyobb tava, amely olykor ki is szárad, csak a domb mögött tűnik fel hullámzó nádasaival, és madárparadicsomával. Az út túloldalán kicsit távolabb a török időkben elpusztult Sóstókál falu templomromja található. Olykor hatalmas birkanyáj is feltűnik a határban, és a pásztor készségesen mesél a környékről.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
Köveskálról Monoszló irányába tartva jutunk el a medencét uraló látványos félbevágott hegyhez, a 337 m magas Hegyestűhöz, amely valójában egy több millió évvel ezelőtt működött vulkán. Északi oldalán a bányászati tevékenység után egy körülbelül 50 m magas bányafalnak köszönhetően szemünk elé tárul a kürtőben megdermedt láva, amely függőleges oszlopokat alkot. A hegy tetejére is érdemes felmászni, ahonnan pazar kilátás nyílik nem csak a Káli-medencére, de nyugati peremét övező tanúhegyekre is.
Szentbékkálla egykori falucskája a 13. században a Bencés rend tulajdona volt, így nevét innen is eredeztetik – Szent Benedek kállója, azaz malma után.
Kevés ennyire szép, rendezett és szerethető falut látni, amely építészeti örökségeit megtartva így megőrizte eredeti báját. A falu határában terül el a Kőtenger, amely tavasztól őszig kedvelt kiránduló hely.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
Ez a páratlan geológiai formakincs igazi elvarázsolt játszótér kicsiknek és nagyoknak, ahol akár Lázár Ervin mesehőseinek is képzelhetjük magunkat, és bóklászhatunk a Hétfejű Tündért keresve meghökkentő, szél és víz marta óriási sziklák, ingókövek, kőodúk, kis vízgyűjtőkkel tarkított hatalmas kőpadok, repedésekben kanyargó öreg fák között… Meseszerű élmény. Ez is mind a hajdani vulkanikus tevékenységnek köszönhető, melynek során a Pannon tenger fehér homokja cementálódott, így hozva létre ezt a fantasztikus helyet.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
A parkolóban felgyülemlett sok autó ne riasszon el senkit, nagy a kőtenger, akad felfedeznivaló bőven, és mindenki megtalálja majd a kedvenc helyét, ahol kicsit félre tud vonulni.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
Szentbékkálla és Mindszentkálla határán figyelhető meg egy egyébként teljesen jelentéktelen, alig 35 m-re kimagasló szigetszerű képződmény, a Kereki domb, amely valójában egy kettős földsánccal körülvett földvár volt hajdanán.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
Ez a feltételezett Kál nemzetség központja is, amelyre egy márványtábla emlékeztet az itt található kerekkáli templomromnál. Aki nem hiszi, járjon utána, ugyanis X. századbeli lovas sírok kerültek itt elő, amelyek leletanyagát sajnos nem tudni, hol őrzik.

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu

fotó © Noé Veronika | CsodalatosMagyarorszag.hu
A Káli-medence mindaz az élő, kézzelfogahtó idill, amit a vidéki életről képzelünk. Átszőve földtörténettel, történelemmel, gasztronómiával, lüktető természettel – egy hely, ahonnan nem akarsz haza menni, mert itthon vagy.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!