Ráckeve egy különleges hangulatú kisváros a Csepel-sziget déli részén, a Duna partján.

Budapesttől mindössze 50 kilométerre fekszik, így tökéletes célpont egy egynapos kiránduláshoz vagy egy hosszabb felfedezőúthoz. Bár kevésbé ismert turisztikai célpont, Ráckeve gazdag történelme, lenyűgöző épített öröksége és egyedi atmoszférája miatt igazi gyöngyszem.

Ha szereted a történelmi városokat, az egyedi építészeti emlékeket és a Duna-parti sétákat, akkor Ráckeve biztosan elvarázsol majd!

Ráckeve történelme – Egy város, amelynek múltja a rézkorig nyúlik vissza

Ráckeve területe már a rézkorban is lakott volt, a honfoglalás idején pedig Árpád törzse birtokolta az egész Csepel-szigetet. Az első írásos említés 1212-ből származik, amikor a mai város helyén állt Ábrahámtelke nevű település és egy kolostortemplom.

A város első nagy fejlődési hulláma 1440 körül indult, amikor szerbek menekültek ide az Al-Duna menti Keve városából a török támadások elől. Az új lakók meghatározó szerepet játszottak a település arculatának formálásában – ekkor kapta Ráckeve a nevét is („rác” = szerb). A szerb közösség gazdagságát bizonyítja, hogy 1487-ben felépítették a Nagyboldogasszony-szerb templomot, amely ma is a város egyik legjelentősebb műemléke.

1 / 4

Ráckeve varázsa: történelem, kultúra és egy csipetnyi romantika

FOTÓ: Gergely Jakab

FOTÓ: Gergely Jakab FOTÓ: Gergely Jakab FOTÓ: Gergely Jakab FOTÓ: Gergely Jakab

A török hódítás 1541 után Ráckevét sem kerülte el, de a város egyedülálló módon kiváltságokkal rendelkező település maradt, és a fejlődése sem torpant meg teljesen. A reformáció idején Szegedi Kis István prédikátor hatására Ráckeve a humanista reformáció egyik központjává vált, amely hozzájárult a város kulturális fellendüléséhez.

1684-ben, Buda visszafoglalásakor a város lakói elmenekültek, és a törökök teljesen kifosztották a települést. 1698-ban a Csepel-sziget és vele együtt Ráckeve Savoyai Jenő birtokába került. A híres hadvezér kastélyt építtetett a városban, amely az első világi barokk kastély Magyarországon. A 18. században német telepesek is érkeztek, így Ráckeve háromnemzetiségű várossá vált, ahol magyarok, szerbek és németek éltek együtt. Az 1848-49-es szabadságharcban a város lakói aktívan részt vettek, majd a 19. század második felében ismét fellendült a fejlődés. Ekkor épült fel az Árpád-híd, amely ma is a város egyik jelképe.

A két világháború jelentős veszteségeket hozott Ráckevének, de az 1970-es évektől ismét fejlődésnek indult. A város 1989-ben visszakapta a városi rangját, azóta pedig számos műemléket felújítottak, hogy megőrizzék Ráckeve egyedi történelmi örökségét.

Látnivalók Ráckevén

Ráckeve számos építészeti és kulturális emlékkel büszkélkedhet, amelyek betekintést engednek a város gazdag múltjába.

Szerb (Nagyboldogasszony) templom
1487-ben épült, és Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma. A templombelső lenyűgöző freskókkal és barokk ikonosztázzal díszített, amely a 18. századból származik. A templom különálló harangtornya 1758-ban épült, és szintén műemléki jelentőségű.

Savoyai-kastély
Ráckeve legimpozánsabb épülete a barokk Savoyai kastély, melyet 1702-ben kezdtek el építeni Johann Lucas von Hildebrandt építész tervei alapján. A kastély a világi barokk építészet első hazai emléke. Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg az épület maga a bécsi Rennwegen álló Belveder palotára hasonlít. A homlokzaton található szobrok elsősorban épület díszítési feladatokat töltenek be. Jelenleg nem látogatható.

Árpád-híd
Az 1897-ben épült vashíd a Csepel-szigetet köti össze az Alfölddel. Az eredeti híd a II. világháborúban elpusztult, de újjáépítették, és ma is meghatározza a város látképét. A jelenlegi híd helyén – már a Szabadságharc korában – egy szétszedhető fahíd állt, ezt megelőzően egy karókra erősített, kötelekkel ellátott repülőhíd volt itt. A II. világháború idején, 1944. november 3-án a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. A híd a mai állapotát az 1993-94-es átépítéssel nyerte el.

2 / 4

Ráckeve varázsa: történelem, kultúra és egy csipetnyi romantika

FOTÓ: Gergely Jakab

Árpád Múzeum
1921-ben építtette Münich Jenő, ráckevei nyomdász lakás és nyomdaműhely céljára. A múzeum bemutatja Ráckeve és környékének régészeti és történelmi emlékeit. Megismerhetjük a középkori múlt tárgyi és okleveles anyagát, valamint a híres ráckevei hajómalmok történetét.

Református templom
A város protestáns múltját a református templom képviseli, amely a 18. század végén épült. Az egyszerű, de elegáns épület harmonikusan illeszkedik a város arculatába, és a toronyból szép panoráma nyílik a környékre.

Hajómalom
A Ráckevei Vízimalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún. Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalom működő rekonstrukciója, mely Mendele Ferenc felmérései alapján közösségi összefogásnak köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel.  A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt. Az őrlési technológia személyesen is megtekinthető vasárnaponként. 2017-ben a Hajómalom lett az Év Pest Megyei Értéke.

4 / 4

Ráckeve varázsa: történelem, kultúra és egy csipetnyi romantika

FOTÓ: Gergely Jakab

Keresztelő Szent János-templom
A neogótikus stílusú templom 1913-ban épült, és lenyűgöző, 43 méter magas tornya meghatározó eleme a város sziluettjének. A templom tömegében és részletformáiban a tiszakécskei istenháza tökéletes mása, azonban egy részletben mégse: csúcsos toronysisakját a tiszakécskei toronynak megfelelően eredetileg még magasabbra tervezték. A császárfát az építéskor egy éjszakai szélvihar lesodorta és az azt tartó falécből egy kb. 3 méteres darab letört. A törött részt lefűrészelték, és a sisak vonalát némileg megtörve építették tovább, így a kécskeihez képest 2 méterrel alacsonyabb lett.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek