Csatatéri Emlékkápolna Mohácson – a mohácsi csata több mint kétszáz éves emlékhelye

Mohács

2026. szeptember 1. Halász Gabi Ildikó Petrovics

Megosztás:

Mohács történelme elválaszthatatlan az 1526. augusztus 29-én lezajlott csatától. A város több helyszínen is őrzi az ütközet emlékét, ezek közül az egyik legrégebbi az Eszéki út mellett álló Csatatéri Emlékkápolna, amelyet a 19. század elején emeltek az elesettek tiszteletére.

A klasszicista kápolna 1816-ra készült el, és mintegy 300 ember befogadására tervezték. Létrejöttében fontos szerepe volt Király József pécsi püspöknek, aki 1817-ben augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János fejvételének egyházi ünnepéhez kapcsolódva, hivatalosan is a mohácsi csata emléknapjává tette. Alapítványt hozott létre azért, hogy ezen a napon minden évben magyar, német és horvát nyelvű szentmisén emlékezzenek meg az elesettekről. VII. Pius pápától azt is kieszközölte, hogy az évfordulón a kápolnához zarándoklók teljes búcsút nyerhessenek.

Az épület eredetileg másként nézett ki, mint napjainkban. Lapos teteje kilátóként és kálváriaként is szolgált, ám a beázások miatt néhány évtizeddel később át kellett alakítani. Az 1856-os felújítás során zsindellyel fedett tetőt kapott.

A kápolnához enyhén emelkedő sétány vezet, amelynek két oldalán a kálvária fehér stációi sorakoznak. A sárgára festett épületet parkosított terület veszi körül.

Belsejének legértékesebb alkotásai közé tartozik Dorfmeister István két nagyméretű festménye. Mindkettő 1787-ben készült: az egyik az 1526-os mohácsi csatát, a másik az 1687-es második mohácsi, más néven nagyharsányi csatát ábrázolja. A képek eredetileg a mohácsi püspöki palotában voltak, később Girk György püspök ajándékaként kerültek a kápolnába.

A csata 400. évfordulójához kapcsolódó munkák részeként 1928-ban helyezték el Haranghy Jenő Kanizsai Dorottyát ábrázoló üvegablakát. A hagyomány szerint Kanizsai Dorottya gondoskodott a mohácsi ütközet halottainak eltemetéséről. Gebauer Ernő pécsi festőművész később megújította a kápolna belső falfreskóit, a főbejárat mellett pedig egy 1867-ben itt hagyott ágyúcső látható.

2 / 5

Csatatéri Emlékkápolna Mohácson – a mohácsi csata több mint kétszáz éves emlékhelye

FOTÓ: Ildikó Petrovics

Az 1526-os mohácsi csata

1526 tavaszán I. Szulejmán szultán serege megindult Magyarország ellen. A Magyar Királyság ekkor politikailag és katonailag is nehéz helyzetben volt, miközben az Oszmán Birodalom jelentős haderőt tudott mozgósítani. A magyar sereg II. Lajos vezetésével Mohács térségében készült az összecsapásra.

A két hadsereg 1526. augusztus 29-én csapott össze Mohácstól délre. A magyar had délután támadást indított, de a kezdeti előretörést nem sikerült döntő eredményre váltani. Az oszmán haderő fölénye végül érvényesült, és az ütközet súlyos magyar vereséggel zárult.

A Magyar Királyság politikai és egyházi vezető rétegének számos tagja életét vesztette, és menekülés közben meghalt a mindössze húszéves II. Lajos király is. A vereség következményei messze túlmutattak magán a csatán: a király halálát trónviszály követte, az ország pedig a következő évtizedekben három részre szakadt.

A „mohácsi vész” ezért évszázadokon át a nemzeti tragédia egyik jelképévé vált.

5 / 5

Csatatéri Emlékkápolna Mohácson – a mohácsi csata több mint kétszáz éves emlékhelye

FOTÓ: Ildikó Petrovics

Mohács 500 – fél évezred telt el a csata óta

2026-ban volt a mohácsi csata 500. évfordulója. A jubileumhoz megemlékezések, tudományos, kulturális és kegyeleti programok kapcsolódnak. Az évforduló kiemelt eseményeit augusztus 29-én tartották Mohácson és a közeli Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.

A sátorhelyi tömegsírok régészeti feltárása során előkerült emberi maradványok egy részét ezen a napon katonai és egyházi tiszteletadás mellett újratemették a Mohácsi Nemzeti Emlékhely új kápolnájának altemplomában.

A jubileumhoz kapcsolódó fejlesztések a Csatatéri Emlékkápolnát is érintik: megújul az épület és a környezete is.

Kapcsolódó