Hortobágy nem csak a puszta neve, hanem egy település is a Tiszántúlon. A faluközpont és a körülötte elterülő tág, nyílt táj szorosan összetartozik, ezért a látogatás egyszerre szól a településről és a hortobágyi táj világáról.

Hortobágy központja könnyen bejárható, rendezett, emberléptékű. Az épületek és a terek arányai jól illeszkednek a sík vidéki környezethez, a falukép egyszerre letisztult és karakteres. A település története mélyre nyúlik vissza: a Hortobágy folyót már 1009-ben említik, magának a településnek és birtokainak említése 1067-re datálódik. A környéken a kőkorszakból is fellelhetők emberi tevékenység nyomai, ami jól érzékelteti, hogy ez a vidék nagyon régóta lakott és használt terület.

A 13–15. században a mongol és tatár pusztítások következtében Hortobágy és környéke elnéptelenedett, a területeket Debrecen vette birtokba zálogjogon. A külterjes, szilaj jószágtartás meghatározóvá vált, ennek köszönhetően virágozhatott fel a magyar szürke marha tartása és lábon való értékesítése. A táj képe is sokat változott az évszázadok során: a Hortobágy egykor buja növényzettel, erdőkkel és nádrengeteggel benőtt terület volt, a vizes időszakokban pedig a holtágakon való átkeléshez hidakra volt szükség.

Hortobágy területe 1952-ig Debrecen határához tartozott, akkor Balmazújvároshoz csatolták, majd 1966-ban alakult önálló községgé.

A Hortobágy vize és a Kilenclyukú híd története

A Hortobágy folyó hossza több mint 160 kilométer, és a térség legfontosabb vízfolyása. A megélénkülő kereskedelem és útforgalom miatt 1697-ben épült meg a mátai gázlónál az első fahíd, amelyet az áradások többször elmostak, és idővel többször le is égett. A ma ismert kilenclyukú kőhidat Povolny Ferenc tervei szerint emelték, és 1833-ra készült el. A klasszicista stílusú híd építéséhez 400 ezer helyben égetett téglát használtak.

A híd a Hortobágy jelképe: a folyó felett ível át, 167,3 méter hosszú, és kilenc boltívre támaszkodik. Az itt elhaladó út évszázadokon át fontos kereskedelmi és marhahajtó út volt Debrecen és Pest-Buda között. A Kilenclyukú híd ma Magyarország leghosszabb közúti kőhídja.

fotó: Szilvia Fábián | Csodálatos Magyarország

Világörökség és nemzeti park

A Hortobágyi Nemzeti Park teljes területe 1999 óta az UNESCO Világörökség része. A cím annak a kultúrtájnak szól, amelyet évszázadok óta az emberi tájhasználat és a természeti adottságok együtt alakítanak. A szikes puszták, a vizes élőhelyek, a legelők és a hagyományos állattartás egysége adja a terület jellegét.

A nemzeti park létrehozását a hatvanas években nemzetközi figyelem kísérte. 1967 decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt a Hortobágy természeti és kultúrtörténeti értékeinek védelmére. Magyarország első nemzeti parkja ennek nyomán jött létre, területe napjainkra mintegy 82 ezer hektár.

Hagyomány és élő kultúra

Hortobágy identitásának fontos része az állattartás hagyománya. A legelők használata, a pásztorkultúrához kötődő tudás és az őshonos állatfajták jelenléte mind hozzájárul ahhoz, hogy a táj ne pusztán látvány legyen, hanem történettel bíró, élő környezet. A puszta elsőre sokszor egyszerűnek tűnik, mégis jellegzetes elemei vannak, például gémeskutak, tanyák és csárdák, amelyek a tájhasználat és a helyi múlt emlékei.

fotó: Szilvia Fábián | Csodálatos Magyarország

Épített látnivalók a településen és környékén

Hortobágy központjában több, egymáshoz közel fekvő látnivaló található, ezért a legfontosabb épített értékek kényelmesen bejárhatók.

A híd környékén található a hortobágyi nagy csárda, amely a pusztai vendégfogadás hagyományos helyszínei közé tartozik, és a település egyik legismertebb történeti épülete. A közelben található a szekérállás is, amely a világörökségi helyszínhez sorolt épített elemek közé tartozik.

A település központjában áll a nemzeti park látogatóközpontja, ahol a bejárható területekről, programokról és útvonalakról lehet tájékozódni, és természetrajzi bemutató is megtekinthető. A közelben található a kézművesudvar, ahol a tájegységhez kötődő mesterségek és a népművészeti hagyományok jelennek meg.

A település modernebb épületei közé tartozik a Jó Pásztor Ökumenikus templom. Rácz Zoltán Ibl-díjas építész tervei alapján épült, és 2016 decemberében szentelték fel.

Programok és rendezvények

A település legnagyobb rendezvénye minden évben az augusztus 20-i hídi vásár, ahol hagyományos kézműves mesterségek képviselői jelennek meg portékáikkal.

Hortobágy többféle módon is felfedezhető: lehetőség van túrákon részt venni lovon, szekéren, kerékpáron, gyalog, vagy csónakkal a folyón. Vannak területek, ahol önállóan, míg máshol vezetővel lehet bejárni a környéket. A szakvezetett programok az egyes élőhelyek gazdag élővilágát, jellegzetes növény- és állatfajait, valamint a táj természeti értékeit mutatják be.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek