Ezek az egyedülálló területek őrzik Magyarország legfontosabb örökségét: a természetet.

Magyarország kétségkívül lélegzetelállító természeti tájakkal rendelkezik. Nem csoda, hogy az ország különböző régióiban tíz nagy nemzeti park található, amelyek közül sok a világörökség része.

HIRDETÉS

Az Észak-Magyarország régió hazánk természeti értékekben rendkívül gazdag területe. Legmagasabb hegységeink élővilágát oltalmazza a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park.

Bükki Nemzeti Park

A Bükk Magyarország legnagyobb átlagmagasságával rendelkező összefüggő hegysége, negyvenkét 900 méternél magasabb csúccsal, a legmagasabb a 959 méter magas Istállós-kő. A két legmagasabb csúcs a Mátrában emelkedik ( Kékestető 1014 méter, Galyatető 964 méter.

A nemzeti park 1977 óta biztosítja a Bükk hegység természetes növény- és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti fennmaradását. A több mint 43000 hektár területű hegység 97 százalékát erdő borítja. Változatos felszínének mikroklímája miatt gazdag az élővilága.

A mediterrán és magashegyi fajok mellett megtalálhatók itt a a jégkorszaki maradványfajok is.

A hegység több száz barlangot számláló karsztrendszere a környék ivóvízellátásának szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Barlangjai: az Istálló-kői-barlang, a Suba-lyuk vagy a Szeleta fontos régészeti lelőhelyek.

Fotó © Csodálatos Magyarország

Aggteleki Nemzeti Park

Miskolcról akár a Sajó, akár a Bódva völgyében futó utakról megközelíthető az 1985-ben létesült Aggtelkei Nemzeti Park. Jósvafő és Aggtelek között igazi kanyargós hegyi szerpentineken autókázhatunk.

A Baradla-barlang területén számos hosszabb-rövidebb túra útvonala barangolható be. A rövidebb túrák 1-2 kilométeresek, az igazi kalandokra vállalkozók azonban egy 7 kilométeres szakaszt is bejárhatnak.

Bármily hihetetlen, de az élőlények számára mostohának tűnő körülmények ellenére 1932-ben már több mint 200 itt élő fajt jegyeztek fel a tudósok  (ebből 40 növény). Mára ez a szám megduplázódott, a kutatások szerint majdnem 500 különböző faj él a barlang falai között.

Fotó © Csodálatos Magyarország

Duna-Dráva Nemzeti Park

A Dunát és a Drávát övező – még ma is érintetlen – ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna-Dráva Nemzeti Park.  Ennek része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas- és vaddisznóállományáról világszerte  híres Gemenc.

Fontos a madárrezervátum is, hiszen itt él a fokozottan védett rétisas, a kerecsensólyom és a fekete gólya. A meredek folyópartokat partifecskecsaládok népesítik be, az árterek a fehér gólya vadászterületei. Az 1996-ban létrejött Duna-Dráva Nemzeti Park a Dél-Dunántúlon három tájvédelmi körzetet és 22 önálló természetvédelmi területet foglal magában.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedi arculatát a változatos felszíni formáknak köszönheti, hiszen a folyóvölgyek mellett a hegyek és a síkság is bejárható. Az 1997-ben alapított, kb. 60 000 hektár területű Duna-Ipoly Nemzeti Park Budapesttől északra, a Pilis és a Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között helyezkedik el.

Az üledékes eredetű Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedőbb része, átlagos magassága eléri a 700 métert. A mészkőből és dolomitból felépülő hegység remek terep a barlangképződésre.  Így talán érthető, hogy a nemzeti park majdnem 200 barlangjának többségére miért a Pilis-hegységben bukkanhatunk.

A nemzeti parkra jellemző növényzet értékei közt számos olyan faj található, amely csak a Kárpát-medencében honos, sőt egyes példányok csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén élnek. Ilyen például a magyarföldi husáng. A lejtők a megkapó szépségű  leánykökörcsin és feketekökörcsin termőhelyei.

Fotó © Gégény Péter

Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk első és máig legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja az 1973-ban létrejött Hortobágyi Nemzeti Park. A folyamatos bővítések révén védett területeinek nagysága mára elérte a 80500 hektárt, ebből 1285 hektár fokozottan védett.

A nemzeti park részét képező „puszta” több mint 1400 négyzetkilométer kiterjedésű terület és 86-92 méterrel a tengerszint felett terül el. A puszta szó szláv eredetű, és ürességet jelent.
Sokí vidékét csak itt-ott törik meg kunhalmok. A Hortobágy évi mintegy 500 milliméter csapadékával hazánk legszárazabb vidéke.

A Hortobágy fontos élőhelyeiről, természeti, illetve kultúrtörténeti értékeiről átfogó képet ad a park négy bemutatóterülete: az egyek-pusztakócsi mocsarak mellett, a Hortobágyi- halastó mentén, a Nyírő-Lapos- Nyárijárás pusztán, valamint a Tisza-tónál.

A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta természeti világörökségnek is része. A címet odaítélő bizottság értékelése szerint a máig fennmaradt magyar puszta kimagasló példája a több évszázada folyó hagyományos földhasználatnak, amely ember és természet tartós és harmonikus együttélését tette lehetővé.

Fotó © Csodálatos Magyarország

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Az Ausztria és Magyarország határán fekvő Fertő tó nem csak üdülőhely és sportközpont, hanem madarak, nádasok és szikes tavak szépséges otthona. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, medencéje 20 ezer éves. A tó területének mintegy felét – a magyar oldalon kb. 90 százalékát nádas borítja, egyharmadát pedig mocsári növényzet uralja.

A tó, a nádasok, a szikesek, a szikes tavak élővilága külön világot képez. A tó vízében 28 halfaj él, ezek közül a réti csík, süllő, lápi póc, a csuka és a fertői nyurga ponty a legértékesebb.

A nádasok kecses lakója a nemzeti park címerében is megtalálható nagy kócsag, a kanalas gém, a vörös gém, a bölömbika, de költ itt a barna rétihéja is.
A tájegység jellemző állata a vöröshasú unka, a levelibéka és egy igazi ritkaság a jégkorszakból itt maradt elevenszülő gyík.

A szikes tavak több fajnak,  így a csörgő récének, a gulipánnak, az aranylilének és a rétisasnak is otthont adnak.

Fotó © Zsák Judit

Őrségi Nemzeti Park

A 2002-ben létesített Őrségi Nemzeti Park az Őrségen túl magában foglalja a a Vendvidéket és a Rába szabályozatlan völgyét. A változatos domborzati terep négy jól elkülöníthető részre osztható. A rétek, erdők, lápok és vízpartok élővilága más és más.

A Vendvidék rétjei május környékén tarka virágforgataggal fogadják az idelátogatókat, a tájat a réti kakukkszegfű, a harangvirág és a boglárka teszi színpompássá.

A dombok közti rétek lakója a a kockásliliom, a szibériai nőszirom, a a lápi tarkalepke, a tűzlepke és a haris.

Az Őrség eredetileg erdős táj volt, még ma is Magyarország leggazdagabb erdős területe. A bükkösök, erdei-fenyvesek, jegenye-fenyves-lucosok oltalmat nyújtó árnya alatt él a madársisak, a kakasmandikó. Itt élnek Európa legkisebb madarai, a sárga és a tüzesfejű királyka.

A Vendvidéken több mint negyven kisebb-nagyobb lápos rész található. Ezekre jellemző a vidrafű, a gyapjúsás vagy a kereklevelű harmatfű.

A Rába mentén gyurgyalagok, jégmadarak és szürke gémek költenek, a folyó menti ártéri fűzfaligetekben pedig a nagyon ritka hód és vidra nyomaival találkozhatunk.

Fotó © Csodálatos Magyarország

Kiskunsági Nemzeti Park

1975-ben alakult a Kiskunsági Nemzeti Park, másodikként a Hortobágyi Nemzeti Park után. A Duna-Tisza köze természeti értékeit gondozza, és kiterjed Csongrád-Csanád megye Tiszán innen eső részére is. Kilenc különálló mozaikszerű területegységből áll, összesen 53000 hektáron.

• A bugaci ősborókás a Kiskunsági Nemzeti Park leglátogatottabb része, központja a Bugacpusztai Pásztormúzeum.
• A fülöpházi buckavidék  mozgó homokbuckáival és árvalányhajas pusztáival a homokhátság egykori arculatát leginkább őrző terület.
• Apajpuszta az ország, s egyben Európa második második legnagyobb szikes pusztája.
• A Szikra- és Alpár-rét a Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb, de talán legszebb területe. Egy-egy holtágat is magában foglal, ahol fehér tündérrózsákat, sárga virágú vízitököket is láthatunk.
• A tőserdő kócsagoktól, búbos vöcsköktől, gémektől nyüzsgő madárvilága magával ragadó látványt nyújt.
• Az izsáki Kolon-tó egy nagy édevízi mocsár, számos orchideaféle honos itt.
• A Solti-lapályon elterülő kunsági tavak képezik hazánk legnagyobb kiterjedésű szikestó-rendszerét.  Madárviláguk jellegzetes képviselői a gulipán és a küszvágó csér.
• A Korom-szigeten található Európa legnagyobb dankasirálytelepe.  A tavakat a Ramsari Egyezményben foglaltak alapján a Föld legértékesebb vizes élőhelyei között tartják számon.

A Kiskunsági Nemzeti Park kétharmada 1979 óta bioszféra rezervátum.

Foto © Mészáros Ágnes

Körös-Maros Nemzeti Park

A mintegy 51 ezer hektáros, 1997-ben alapított Körös-Maros Nemzeti Park a régió tiszántúli részének természeti értékeit védi, gondozza.

A vizes élőhelyek különösen védett madárállományát a Tiszától keletre a  a nemzetközi Ramsari Egyezmény is nyilvántartja.

Dévaványa közelében gondozzák a legjelentősebb túzokállományunkat.

A  Körös-Maros Nemzeti Park feladata a sziksós földek, az egyre zsugorodó mocsarak, az ártéri erdők, valamint a fogyatkozó löszpuszták és azok élővilágának a védelme.

Fotó © Szél Antal István

Balaton-Felvidéki Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57.019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze:

• Kis-Balaton,
• Keszthelyi-hegység,
• Tapolcai-medence
• Káli-medence
• Pécselyi-medence
• Tihanyi-félsziget

Életre hívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól különálló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer.

Tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget – kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként – 2003-ban Európa Diplomás területté vált.