Itthon
Szent Bertalan-kápolna Palkonyán – fényre tájolt épület a szőlőhegyen
A palkonyai szőlőhegyen 2007 óta áll a Szent Bertalan-kápolna. Helyét és tengelyét pálcás, radiesztéziai módszerrel jelölték ki, tájolását pedig úgy határozták meg, hogy augusztus 24-én, Szent Bertalan napján a felkelő nap fénye megvilágítsa a szentélyben elhelyezett képet.
A kápolna Somogyi Tibor szőlőoltvány-termesztő és borász kezdeményezésére épült 2006–2007-ben, Grátz Antal építészmérnök tervei alapján. Nem egy korábbi épület helyreállítása, hanem kortárs alkotás, amely formáival és természetes anyagaival a régi szőlőhegyi kápolnákat idézi.
Palkonya története és sváb öröksége
Palkonya Baranya megyében, a Villányi-hegység északkeleti részén fekszik. Első ismert írásos említése 1296-ból származik. A török uralom idején a település lakossága erősen megfogyatkozott, majd a 18. században német családokat telepítettek a faluba.
A sváb örökség ma is jól látható Palkonya épületein és településszerkezetén. Legismertebb emléke a domboldalban kialakított pincefalu: a fehérre meszelt présházak több sorban állnak egymás fölött, mögöttük pedig a hegybe mélyített pincék húzódnak.
A település másik jellegzetes épülete a Szent Erzsébet-templom. A Batthyány család által építtetett, kör alaprajzú templomot 1816-ban szentelték fel. Piros kupolája messziről látható, és mára Palkonya egyik jelképévé vált.
A szőlőművelés évszázadokon át meghatározta a falu életét. Ennek emlékeit nemcsak a pincék és présházak őrzik, hanem a 21. században emelt Szent Bertalan-kápolna is.
Helyi kőből és kézi vetésű téglából épült
A kápolna megépítéséhez hagyományos, természetes anyagokat választottak. A falak helyi terméskőből és kézi vetésű téglából készültek, mészhabarccsal vakolták őket, a tetőt pedig égetett agyagcserép fedi. A falszigeteléshez méhviaszt használtak, ami ma már kifejezetten ritka megoldás.
Az épület kívülről egyszerű, arányos formát mutat. Fehér falai terméskő lábazatra ülnek, fölöttük meredek nyeregtető emelkedik. A belső tér keskeny hajóból és a hozzá kapcsolódó szentélyből áll.
A visszafogott formákat a homlokzat díszei teszik egyedivé. A bejárat körül szőlőindák, növényi motívumok, madarak, feliratok és vallási jelképek jelennek meg. Ezek nemcsak díszítik a kápolnát, hanem a környező szőlőhegyhez és az épület vallási szerepéhez is kapcsolják.
Szent Bertalan napján fény éri a szentélyt
Augusztus 24-én, Szent Bertalan ünnepén a felkelő nap fénye bejut a kápolnába, és megvilágítja a szentélyben elhelyezett Szent Bertalan-képet. A napfény így az építészeti koncepció részévé válik.
A zománcképet Somogyi Győző festőművész készítette. Az ábrázolás a magyar Szent Koronán látható Szent Bertalan-képhez kapcsolódik. Az eredeti kompozíció egy részét ma eltakarja a korona pántja, ezért a palkonyai alkotás nem egyszerű másolat: a fennmaradt részletekből egységes, félköríves kép született.
Miért Szent Bertalan lett a kápolna védőszentje?
Szent Bertalan Jézus tizenkét apostolának egyike. A keresztény hagyomány gyakran a János evangéliumában szereplő Nátánaellel azonosítja. Vértanúságáról több történet maradt fenn, a legismertebb szerint megnyúzták, majd kivégezték. Emiatt a művészeti ábrázolásokon gyakran késsel vagy saját lenyúzott bőrével jelenik meg.
Ünnepnapja, augusztus 24. a szőlő érésének fontos időszakára esik. A magyar néphagyományban Szent Bertalant a szőlőhegyek egyik védőszentjeként is tisztelték. Egyes vidékeken ezen a napon már kerepléssel riasztották el a madarakat az érő fürtöktől, az időjárásból pedig a közelgő őszre következtettek. Védőszentté választása tehát szorosan kapcsolódik a helyszínhez és a szőlőhegyen végzett munkához.
Jelképek a homlokzaton
A bejárati homlokzat díszei egységes képi világot alkotnak. A szőlőindák a környező ültetvényekre, a borra és a keresztény hagyományra egyaránt utalnak.
A homlokzat felső részén az IHS monogram látható, amely Jézus nevének régi keresztény jelképe. Mellette kereszt, kehely és más vallási motívumok kaptak helyet. A kehely a borhoz és az eucharisztiához is kapcsolódik.
A falakon végigfutó vakolatminták a népi díszítőművészet formavilágát idézik. Grátz Antal az emberi kapcsolatokról, a közösségről, a kötöttségről és a szabadságról szóló gondolatokat társított hozzájuk. Az egymásba fonódó alakzatok az emberek közötti viszonyokat, a sor végén megnyíló forma pedig a szabadulás lehetőségét jelképezi. Ez a tervező saját értelmezése, nem általánosan ismert népművészeti jelentés.
Emlékkereszt a kápolna mellett
A kápolna előtt 2024-ben állították fel a Derghi–Somogyi Emlékkeresztet, amelyet Somogyi Tibor kezdeményezésére Mészáros Gergely pécsi szobrászművész készített.
Az alkotás a derghi és karcsai Somogyi család történetének állít emléket. Talapzatán a családi címer és a „Derghi Somogyi György nemzetségének emlékére” felirat látható. A keresztet 2024. augusztus 24-én, a Szent Bertalan-napi szentmise után szentelték fel.
Csendes megálló a szőlők között
A kápolnát ma kirándulók és zarándokok is felkeresik. Eredetileg a szőlőben dolgozóknak nyújtott menedéket, és a domboldalon tájékozódási pontként is szolgált.
Bár alig két évtizede épült, szorosan kapcsolódik Palkonya szőlőművelő hagyományaihoz. Természetes anyagai, különleges tájolása és gondosan kidolgozott díszítései miatt közelről is érdemes megnézni. Számos olyan részlet látható rajta, amelyet első pillantásra könnyű észrevétlenül hagyni.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Ünnepi és szórakoztató programok 2024. augusztus 16. és 31. között
Számos település kínál változatos programokat augusztusban, így mindenki megtalálhatja a kedvére való kikapcsolódást az ünnepi időszakban.
Itthon
