Itthon
A környéket szőlők, domboldalak és kisebb völgyek tagolják, a település szerkezete pedig ma is őrzi a régi, egyutcás falukép jellegét. Palkonya 2007-ben Magyarországon elsőként viselte az Európa Kulturális Faluja címet.
A falu nem nagy, de egységes képet mutat. A lakóházak, a présházak, a pincesor és a templom együtt alakítják ki Palkonya arculatát. A település legismertebb épített értékei közé tartozik az 53 présházból álló pincesor és az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt katolikus templom.
Palkonyát írott forrásban 1296-ban említették először, Polkona néven. A középkorban több birtokos családhoz tartozott. A török hódoltság idején a térség sok településéhez hasonlóan Palkonya is nehéz időszakot élt át.
A falu történetében fontos fordulópontot jelentett az 1687-es nagyharsányi csata. A török kiűzése után Palkonya elnéptelenedett, majd a Batthyány család birtokába került. A 18. században német szőlőműves családok települtek ide. Jelenlétük hosszú időre meghatározta a falu gazdaságát, építészetét és mindennapi életét.
A szőlőművelés Palkonyán nemcsak megélhetési forma volt, hanem a település szerkezetére is hatott. A hosszú telkek, a présházak, a pincesor és a gazdasági épületek mind ehhez a hagyományhoz kapcsolódnak. A falu ma is sokat megőrzött ebből az örökségből.
Palkonya egyik legfeltűnőbb épülete a Szent Erzsébet-templom. A római katolikus templomot a Batthyány család építtette, és 1816-ban szentelték fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Az épület klasszicista stílusú, műemléki védelem alatt áll.
A templom különlegessége a formájában rejlik. Nem a megszokott, hosszanti elrendezésű falusi templomok közé tartozik, hanem centrális alaprajzú épület. Belső tere kör alakú, átmérője 13,3 méter, magassága 18 méter.
A templom kör alaprajzú belső tere fölött piros bádogkupola emelkedik. A 38 méter magas torony nem a főhomlokzat fölött áll, hanem az épület hátsó részén, a szentélyrész mögött. Süvege szintén piros bádogfedésű, ezért a templom formája eltér a megszokott falusi templomokétól.
A torony harangjainak története a 20. századi háborúkhoz is kapcsolódik. Az első világháború idején két korábbi harangot leeresztettek, beolvasztottak és hadi célokra használtak fel. A ma is meglévő, 448 kilogrammos harangot 1844-ben öntötték Pécsett. A község 1926-ban egy kisebb, 64,5 kilogrammos harangot is vásárolt Pécsett; ezt a második világháborúig iskolaharangként használták.
A belső tér visszafogott kialakítású. Négy gótikus formájú ablak ad természetes megvilágítást, a főoltár pedig barokk stílusú. A helyi ismertetők szerint az oltár a pécsi székesegyházból került Palkonyára, így a templombelsőben a klasszicista épületforma mellett egy korábbi korszak egyházi berendezése is megjelenik.
A templom titulusa Árpád-házi Szent Erzsébethez kapcsolódik. Szent Erzsébet a magyar királyi családból származott, a 13. században élt, és a katolikus egyház egyik legismertebb magyar szentje. Alakjához a szegények, betegek és elesettek segítése kötődik.
A Szent Erzsébet-tisztelet a magyar katolikus hagyomány egyik erős eleme, amely sok templom és kápolna patrónusválasztásában is megjelenik.
A Szent Erzsébet-templom ma is római katolikus templom, az újpetrei plébániához tartozik. A piros kupolás épület Palkonya 19. századi történetéhez és katolikus hagyományához kapcsolódik.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!