Itthon
Az útvonal 17 állomása a sziget növény- és állatvilága mellett a Dunát, az ember jelenlétét és Rácalmás történetét is bemutatja. A kirándulók rövidebb és hosszabb útvonal közül választhatnak.
A Nagy-sziget a 382 hektáros Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület része, amelyhez a Duna zátonyszigetei és a közöttük húzódó ágrendszer is hozzátartozik. A területet 1996-ban nyilvánították védetté.
A Duna mentén egykor jellemző puha- és keményfaligeteket az emberi beavatkozások jelentősen átalakították. Az eredeti növényzet csak részben maradt fenn, de ma is találhatók itt jelentős, összefüggő kőrises-tölgyes állományok.
A lágyszárú növényzetben ugyancsak akadnak értékes fajok. Tömegesen fordul elő például a védett ligeti csillagvirág és a nyári tőzike.
A séta közben nádkunyhóval, fűzkunyhóval, madármegfigyelő tornyokkal és a víz fölött vezető pallósorral is találkozhatunk. A mélyebben fekvő ártéri és mocsaras részeken pallós cölöphidak segítik az átkelést.
Az útvonal környezete rövid távolságokon belül is sokat változik. Az erdős szakaszokat holtágak és vizenyős területek szakítják meg, így séta közben a Duna árterének több jellegzetes élőhelyét is közelről megfigyelhetjük.
A 17 nagyméretű információs tábla a szigetről, a Dunáról, az élővilágról, az ember jelenlétéről és Rácalmás történetéről mesél.
A víz közelsége és a változatos növényzet gazdag állatvilágnak biztosít otthont. A szigeten 92 madárfaj fészkel, további több mint ötven pedig rendszeresen megjelenik itt.
A szürke gém mellett fekete gólya is előfordul, a ragadozó madarak közül pedig rétisas és halászsas is feltűnhet. Vonulás idején récék és ludak nagyobb csapatai pihennek meg a környéken.
Az emlősök közül őz, hermelin és vízicickány is él errefelé, de a vizes élőhelyek egyik különleges lakója, a fokozottan védett vidra is megtalálható a környéken.
A tájat évszázadokon keresztül az ember is formálta. A magasabban fekvő részeken egykor kiterjedt gyepek húzódtak, amelyeket legelőként használtak, emellett a gyümölcstermesztésnek is komoly hagyománya volt.
A visszaemlékezések szerint egykor több mint hatvan fajta gyümölcs termett itt, főként alma, de körte-, szilva- és diófák is álltak a szigeten. A hajdani gazdálkodás emlékei ugyanúgy hozzátartoznak a táj történetéhez, mint a Duna folyamatos alakító munkája.
A kirándulóhely több létesítményét 2023-ban felújították. Újjáépítették a Bürü-hidat, megújult a fogadóhely és annak környezete, valamint a tanösvény tábláit is helyreállították, illetve új tájékoztató táblákat helyeztek ki.
A rácalmási kirándulásnak nem a nagy szintkülönbség vagy a távoli panoráma adja az érdekességét. Sokkal inkább az, hogy a séta során erdők, holtágak, mocsaras részek és vízjárta mélyedések között haladhatunk, miközben egészen közel kerülünk a Duna ártéri világához.