Salgótarján közelében, a Medves erdőiben hatalmas sziklafalak, elhagyott bányaudvarok és egy függőleges kőfalak közé zárt tó őrzi az egykori bazaltbányászat nyomait. Az Eresztvényi Kőbányák geológiai tanösvénye több felhagyott kőfejtőt érint, és egyszerre mutatja be a vidék földtani értékeit, valamint bányászati múltját.

Az innen kitermelt követ Budapesten és külföldi nagyvárosokban is felhasználták. A Nagy-bánya bazaltjával Párizs utcáit is kövezték.

A Medves vulkáni múltja

A Medves a nógrád–gömöri bazaltvidék része. A Medves-fennsík bazalttakarója mintegy 12,8 négyzetkilométert foglal el, amelyből 7,8 négyzetkilométer esik Magyarország területére.

A bányászat során megbontott hegyoldalak ma a terület földtani felépítésébe is betekintést engednek. Az egykori fejtésekben különböző lávafolyások, vulkáni törmelékes kőzetek, bazalt- és bazalttufa-változatok figyelhetők meg. Az eresztvényi bányák egyik különlegessége az úgynevezett kristálytufa jelentős előfordulása, a Közép-bányában pedig geológiai alapszelvényt is kijelöltek.

A bányafalak ezért nemcsak az egykori kőfejtés nyomait őrzik. A feltárásokban a Medvest létrehozó vulkáni folyamatok emlékei is tanulmányozhatók, a Közép-bányában például vastag bazaltos lávafolyások szerkezete figyelhető meg.

2 / 8

Eresztvényi kőbányák: Párizs utcáit is kövezték az innen származó bazalttal

FOTÓ: Hatvani Anikó

FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó

A Nagy-bánya volt a környék legnagyobb kőfejtője

A Nagy-bányát 1890-ben alapították, és az 1980-as évek közepéig működött. Bányaudvara 6,2 hektárt, meddőhányója 1,5 hektárt foglalt el.

A felső peremről ma rálátni a rekultivált bányaudvarra. Lépcsősor vezet le a mélyebben fekvő területre, majd a keleti oldalon sziklába vájt lépcsőkön lehet ismét felkapaszkodni.

Eresztvény a kőbányászat fontos központja volt

A Medves eresztvényi bányáiban évtizedeken keresztül folyt a bazalt kitermelése. Az Eresztvényi-bánya mellett a Kis-bánya, a Közép-bánya és az Új-bánya tartozott a jelentősebb fejtések közé.

A követ kezdetben lovas kocsikkal, később siklón juttatták le Eresztvénybe. Innen keskeny nyomtávú vasúton szállították tovább a somoskőújfalui kőtörőbe. 1927-ben Eresztvényben kezdte meg működését Közép-Európa akkori legnagyobb kőzúzója.

A Margit-bányától a Középbánya-tóig

A Nagy-bánya után a Margit-bánya következik. A peremről korláttal védett lépcsősoron és meredek ösvényen lehet leereszkedni az egykori bányaudvarba. Itt a kőfejtés mellett az egykori bányavasút történetét is bemutatják.

A Közép-bányában meredek, helyenként függőleges sziklafalak között fekszik a Középbánya-tó. A víz mellől hosszú lépcsősor vezet fel a peremre, ahonnan felülről is rálátni a tóra.

Innen a Kis-bánya, majd az Új-bánya felé vezet tovább az ösvény. Utóbbinál a hosszúkás bányaudvaron halad keresztül az út, majd egy köves emelkedőn éri el ismét a bánya peremét.

5 / 8

Eresztvényi kőbányák: Párizs utcáit is kövezték az innen származó bazalttal

FOTÓ: Hatvani Anikó

Rabmunka az 1950-es években

Az eresztvényi bányák történetéhez az 1950 és 1955 közötti rabmunka is hozzátartozik. Ebben az időszakban a balassagyarmati Megyei Börtön felügyelete alatt álló fogvatartottakat is dolgoztattak a kőbányában.

A rabok között gazdasági okokból elítéltek, valamint politikai és kulákellenes intézkedések áldozatai is voltak. Eresztvényben két bazaltkőből épült barakkban szállásolták el őket. Az épületeket később lebontották.

1951-ben négy fogvatartott a bányában dolgozó civilek közreműködésével titokban levelezett a családjával. A leveleket a civilek címére küldték, illetve onnan továbbították. A tiltott levelezésre fény derült, az ügy dokumentumai és az elkobzott levelek pedig fennmaradtak.

Közel tíz kilométeres túra a bányavidéken

A geológiai tanösvény a Nógrád Geopark látogatóközpontja mellől indul. A zöld T jelzés egy kis lápos tó mellett halad el, majd az erdőben egy nagy bazaltmezőt keresztez. Útközben a Karancs felé is kilátás nyílik.

A közel tíz kilométeres túrán több mint 300 méter szintemelkedéssel kell számolni. Meredek ösvények, hosszabb lépcsősorok és köves szakaszok is vannak. Az Új-bányát elhagyva az út az István-táró légaknája és egy kopjafa mellett is elvezet, majd visszatér a kiindulóponthoz.

Az erdő mára sok helyen visszahódította az egykori ipari területeket, a fejtések azonban továbbra is jól kivehetők. Az Eresztvényi Kőbányák bejárásakor így egymás mellett láthatók a Medves vulkáni eredetének emlékei és a későbbi bazaltbányászat nyomai.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek