FOTÓ: Farkas Csaba Tamás
FOTÓ: Farkas Csaba Tamás
FOTÓ: Farkas Csaba Tamás
FOTÓ: Farkas Csaba Tamás
FOTÓ: Farkas Csaba Tamás
FOTÓ: Farkas Csaba Tamás
FOTÓ: Farkas Csaba Tamás
Itthon
Garábi buddhista szentély: egy spirituális oázis a Cserhát dombjai között
Garáb a Cserhátvidék gyöngyszeme, s egyik legmagasabban fekvő zsáktelepülése.
A Budapesttől mindössze egy órányi autóútra, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet szívében, Pásztó és Szécsény félúton található festői falu 375 méteres magasságban, erdőkkel, forrásokkal és vulkáni formákkal teli tájon bújik meg, melynek látványa lenyűgözi a látogatókat.
Garáb apró közössége, alig ötvenen lakják, egy olyan helyet tart fenn, amely a béke és a természetes szépség szigete. Az itt élők gondosan ápolják otthonaikat, megőrizve ezzel a település történelmi és természeti értékeit.
Garáb múltja mélyen gyökerezik a magyar történelemben: a honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt. Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt.
A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben Grabensia, 1181-ben Gravia, 1265-ben Grab, 1281-től pedig a jelenleg is használatos Garáb.
1436-ban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett. 1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt. A törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.
A hely spirituális jellege ma is érzékelhető, amit megálmodójának – Juhász Györgynek – választása is igazol, aki Garábon hozta létre a buddhista zarándokhelyet, a magyarországi Mahayana Buddhista Egyház központját.
A zarándokhely központjában lévő szentély és annak kertje igazi lelki menedéket kínál, ahol az ember testileg és szellemileg is feltöltődhet. A kertben található 18 darab másfél tonnás szobor, melyek a buddhizmus őrzőit, a híres harcos szerzeteseket ábrázolják, valamint egy hatalmas gránit Buddha-szobor, melyen 24 karátos arany ragyog.
A kert egyik különleges szobrának, amely egy hun vezér és egy Han-hercegnő szerelmét örökíti meg, sajátos története van. Ez a műalkotás Juhász György személyes utazásának és spirituális keresésének emléket állít, amely a buddhizmus felé vezette.
A Garábon meglátogatható kert nem csak spirituális útmutatást kínál, hanem otthont ad számos különleges állatfajnak is, mint például páváknak, emuknak és fácánoknak, s eldugott helyein idézetek sorakoznak, melyek erőt és inspirációt nyújtanak a látogatóknak.
A zarándokhely egyik legérdekesebb attrakciója a világ legnagyobb hangtálja, a Samsara, amelynek megalkotása során a művészet és a kézművesség találkozik.
Ez a monumentális hangtál, amely 2018-ban Innsbruckban készült, lenyűgöző akusztikai élményt nyújt és a hang rezgéseivel összekapcsolja az embert a körülötte lévő univerzummal. A hangtál készítése során keletkezett közel hatszáz kilogrammnyi ötvözetből három egyedi harang született, mindegyik különböző hangolással.
A buddhista szentély látogatása vezetett idegenvezetés során lehetséges, mely többnyire naponta 1-2 alkalommal várja a látogatókat. Ára 2250 Ft/fő.
Garáb tehát nem csupán egy csendes kis falu, hanem egy olyan hely, ahol a történelem, a természet és a spiritualitás egyedülálló módon fonódik össze, így alkotva egy olyan környezetet, amely minden látogató számára felejthetetlen élményeket nyújt.
Ha Garábon járunk mindenképp látogassunk el Hollókőre, Ipolytarnócra, Mátraverebély-Szentkútra, vagy túrázzunk a Paris-patak szurdokvölgyében.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Becskei sztúpa: buddhista szentély a Cserhát dombjai között
2008-ban állították a kis nógrádi faluban, Becskén, a kilenc méter magas Megvilágosodás sztúpát.
Itthon
