Mátraverebélyt, a Mátra és a Cserhát között fekvő, gazdag történelmi multú községet megannyi legenda lengi körbe.

A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította.

1 / 4

Mátraverebély-Szentkút, a Mária-jelenések és csodás gyógyulások színtere

FOTÓ: Dornics Szilvi

FOTÓ: Dornics Szilvi FOTÓ: Dornics Szilvi FOTÓ: Dornics Szilvi FOTÓ: Dornics Szilvi

1210-ben a szentkúti zarándokok sokasága miatt építette a Vereb család az első kegytemplomot, melynek 1258-ban már búcsú kiváltsága volt. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. 1710-ben XI. Kelemen pápa már ehhez a kápolnához kötötte a teljes búcsú elnyerését. Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.

3 / 4

Mátraverebély-Szentkút, a Mária-jelenések és csodás gyógyulások színtere

FOTÓ: Dornics Szilvi

1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot basilica minor címmel tüntette ki. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás ünnepélyesen kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.

4 / 4

Mátraverebély-Szentkút, a Mária-jelenések és csodás gyógyulások színtere

FOTÓ: Dornics Szilvi

Szentkutat nemcsak a vallási és kulturális értéke, hanem a csodás természeti környezete miatt is érdemes felkeresni.

Kapcsolódó

A mátraverebély-szentkúti barlangok, ahol egykor a remeték éltek

Mátraverebély-Szentkút nevét említve talán mindenkinek elsőre a Nemzeti Kegyhely jut eszébe, pedig további érdekességeket is rejt e mesés táj.