Bakonybél páratlan csodája a Szent-kút (Borostyán-kút) kápolna ősszel

Bakonybél egy mindössze 1200 fős falu, de a monostortól a csillagdáig, szurdoktól tavacskáig minden megtalálható benne. Legszebb ékessége mégis a Borostyán-kút vagy más néven Szent-kút.

A Bakony hazánk egyik legelvarázsoltabb, legtitokzatosabb helye: betyároknak búvóhelyet adó rengeteg, remetéknek békét és elvonulást biztosító barlangok, mohos sziklák, szurdokok, patakok, vízesések, tavak – megannyi felfedezni való csoda túrázóknak!

Ez egy szent hely

A Szent-kút kápolnát a településről akár gyalog, akár autóval könnyen meg tudjuk közelíteni, mindössze egy kilométer. A parkolónál egy tábla fogadja a látogatót, melyből kiderül, ez a hely ősidők óta szent hely. Már a pogányok is áldozóhelyként használták, és ahogy megállunk a tónál, meg is értjük, miért.

Szent Gellért, a helyi remete

A hely szellemét már Szent Günther is érezte, aki 1018-ban István királyunk segítségével itt alapította meg azt a Szent Mauríciusz Monostort. A helyi remeteség kápolnájával és a monostorral igazi szellemi központtá válik az országban. Vallási vezetők kedvelt találkozóhelye az egész Árpád korban. 1023-ban az itteni remeteségbe érkezik az akkor 43 éves, Velencéből származó egyházi méltóság, Gellért, akit később a vértanúhalált halt Szent Gellértként említenek a történelemkönyvek. Hét évet élt helyi remeteségben, állítólag Günther korábbi lakjától mindössze egy kis sétára a mai Szentkúton, Bakonybél csinos kirándulóhelyén, a monostortól nem messze.

Borostyánkút, Hármaskút, Szentkút – mind ugyanaz

Egy 14. századi oklevél úgy említi a bakonybéli apátságot, mint „abbatia trium fontium de Beél”, avagy a béli három forrás apátsága. Innen is tudhatjuk, hogy a Szentkúton található kis tó valójában három forrás összeköttetéséből jött létre. A 17. században előszeretettel hívták Borostyán kútnak a helyet Günther szóhasználatával, aztán egy 1857-es Családi Lapok nevű újság útleírásában már „Hármaskút” néven tesznek róla említést.

Ma egyszerűen Szentkút néven ismeretes ez a bájos hely, ahol a tóvá duzzasztott Gellért, Günther és Mór névre keresztelt forrásokat parkosított terület veszi körül, árnyékot adó lombos fákkal, díszfű félékkel díszítve. (És van rendes parkoló!)

A tavacskát három forrás táplálja, és kőmedencében gyűjtik a vizet.

Benne lépőköveken tehetik próbára ügyességüket a gyerekek. A medence falán Gellért domborműve idézi fel azt a hét esztendőt, amit a szent a bakonybéli remeteségben töltött. Láthatjuk mellette a szarvasborjút és a farkast, akik mellé szegődtek, és egymással békében élve kísérték őt az erdőben.

A tó fókuszpontjában Gellért püspök szobra látható egy szarvasborjúval, amelyet egy zirci szobrászművész, Opra Szabó István készített a környék helyreállítása idején, a ’90-es években.

A szobor mögött álló kápolnát 1824-ben emelték a nagyjából ezer éves, középkori kápolna alapjaira.

19. század végén építették át angol romantikus stílusúvá, amely a kor divatjához és a közeli bakonybéli monostor virágkorát élő angol kertjéhez is jobban illeszkedett.

Ekkor készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával.

A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária szobor került.

A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye.

A bakonybéli Borostyán-kút (Szent-kút) kápolnájának környéke 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike.

Mindenkinek szívből ajánljuk ezt a mesebeli, csodálatos helyet!

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!