Az évente 200 ezer látogatót fogadó búcsújáróhely 2006-ban vált Nemzeti Kegyhellyé, 2020 júniusában pedig Nemzeti emlékhellyé nyilvánították.

A legenda szerint Mátraverebély határában 1092-ben Szent László királyunk, egy szakadékot átugratva, csodás módon megmenekült kun üldözőitől. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút.

HIRDETÉS

A forrás később gyógyító, csodatévő hatásáról vált ismertté, az első csoda pedig egy néma pásztorfiú gyógyulásáról szólt, akinek, miközben apjától lemaradva vizet keresett, maga Szűz Mária jelent itt meg, karján a gyermek Jézussal. A jelenés rámutatott egy patkó mélyedésére, ahonnan víz serkent, a fiú pedig, miután ivott belőle, hirtelen meggyógyult, és már apja után tudott kiáltani.

fotó © Tarnócziné Palotai Rita | Csodálatos Magyarország

A helyet már a 12. század végén is Szentkútnak hívták, 1258-ban pedig hivatalosan is búcsújáróhellyé nyilvánították. Az 1400-as években hazánk leglátogatottabb kegyhelyének számított, az itt történt számos csodát és gyógyulást pedig még XI. Kelemen pápa sem vonta kétségbe.

A kegyhelyhez fűződő csodák és legendák híre a középkori viszonyok mellett is gyorsan terjedt, így a zarándokok emelkedő száma miatt már az Árpád-korban templomot építettek Mátraverebély faluban.

Mátraverebély-Szentkút Magyarország legősibb, és leglátogatottabb kegyhelye.

A legtöbben nem a csodavárás miatt járnak ide, hanem lelki megerősítést és vigaszt várnak. Még ebben a modern korban is több, a vallásos néphagyományra visszavezethető szokás él. Kiemelkedő formája a gyalogos zarándoklat, és él még a Hordozó Mária tisztelet is.

A basilica minor ranggal bíró műemléki védettségű barokk kegytemplom.

fotó © Tarnócziné Palotai Rita | Csodálatos Magyarország

fotó © Tarnócziné Palotai Rita | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A Mátra legnagyobb várromja a vulkáni hegycsúcson magasodó siroki vár

A Bükk és a Mátra erdeinek határán, a Vár-hegy tetején magasodó vadregényes erődítményt egy sziklatömb belsejébe vájták és tetejére építették elődeink.