Mátra
A Mátra legnagyobb várromja a vulkáni hegycsúcson magasodó siroki vár
A Mátra keleti vonulatának vulkanikus 269 méter magas csúcsán található a siroki vár. Kényelmes sétával közelíthetjük meg a sok évszázados falakat.
A vár Magyarország legvadregényesebb várromja, hiszen nem csak a pazar kilátást nyújtó várfalak közt, hanem a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerben is lehet kalandozni.
A vár a 13. században épülhetett – oklevélen az első említése 1320-ból származik – amikor védelmi célokra kialakult az országban a végvárak rendszere.
Csák Máté csapatai kezébe került, majd Károly Róbert serege foglalta vissza. Az 1552-es egri ostrom után jelentősége megnőtt, hiszen annak elő vára volt, meg kellett erősíteni.
1561-ben Országh Kristóf korszerűsítette a felsővárat és kiépítette az alsóvárat a három ó-olasz típusú bástyával. Az őrséget 100 jól felszerelt lovaskatonával egészítette ki. Így már Sirok is beépülhetett a végvári rendszerbe mint Eger legerősebb elővára, Cserépvár és Szarvaskővár mellett.
1588-ra a vár ismét elég rossz állapotba került, így 1596-ban Eger elestének a hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok a rosszul felszerelt, kevés számú őrséggel együtt a várat elhagyták, így még abban az évben Ali és Ahmed pasa vezetésével a török csapatok ostrom nélkül foglalták el.
Amikor Doria János 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett. A védelem nélkül maradt vár ostrom nélkül került a magyarok kezére a felszereléssel és élelmük egy részével együtt. A vár elvesztette hadi jelentőségét, és idővel az állapota tovább romlott.
1694-ben Bagni márki birtoka lett, aki komoly anyagi erőket megmozgatva rendbe hozatta a várat és császári őrséggel látta el. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők – a többi veszélyesnek tűnő várral együtt – a siroki várat is megrongálták (1713).
A vár ettől kezdve pusztult, csak várromként volt nyilvántartva. Az osztrák vezetésnek nem állt érdekében rendbetételét finanszírozni. A várnak több tulajdonosa is volt: Báró Orczyné, majd a Novotny, később a Vécsey család birtokához tartozott. A későbbi időkben ismét a Nyáry család kezére került a vár, tőlük 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a család tulajdonában maradt 1945-ig.
Az állam tulajdonába került vár felújítására sokáig nem jutott pénz. A régészeti feltárások 1965 és 1972 között folytak Kovács Béla régész vezetésével.
A várat 1994-ben a nemzeti örökség részévé nyilvánították.
Az erősen omladozó falak első megerősítésére 1996-ban került sor. Ennek során a magasan álló falak falkorona védelme, a kút-ciszterna lefedése, a felvezető sziklafolyosó biztonságosabbá tétele és a sziklafelszín repedéseinek injektálása készült el. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Széchenyi Terv Várprogramja keretében első lépésként 2002-ben a felvezető utat építtette ki és lefektette az összes közművezetéket. A munkákat régészeti felügyelettel végezték, majd a következő évben a felsővárban szondázó feltárások voltak.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Széchenyi Terv Várprogramja keretében első lépésként 2002-ben a felvezető utat építtette ki és lefektette az összes közművezetéket. A munkákat régészeti felügyelettel végezték, majd a következő évben a felsővárban szondázó feltárások voltak. A talált leletek színvonala nagy reményeket keltett a 2011-ben kezdődő szisztematikus feltárások iránt.
Az alsóvár helyreállítási terveit Albert Tamás vezető tervező irányításával az ÁMRK készítette. A projekt során az összes fal megerősítése, konzerválása elkészült. Több helyen jelentős falmagasítások készültek, a romkontúr megtartásával. A két lövegtorony (bástya) eredeti fa födémjeinek rekonstrukciójával kilátóteraszok, alattuk fedett terek jöttek létre. Az egykori kőfalú istállóépület felhasználásával zárt kiállítóteret és vizesblokkot alakítottak ki. Az igazi attrakció az ellensúlyos szerkezetű felvonóhíd működőképes rekonstrukciója. A várnyerget megtisztították és padokkal, asztalokkal látták el, így rendezvényeken kívül piknikezésre is alkalmas. Az ünnepélyes átadásra 2012. szeptember 30-án került sor. 2012 óta a zárhatóvá vált várat csak belépőjeggyel lehet látogatni.
A bejárattól 400 méterre látható a Barát és az Apáca, két különleges sziklaalakzat, melyek turistaösvényen felkereshetők.
A Barát- és Apáca-sziklák (más néven Bálványkövek, egyéb népi elnevezései Török ember, törökasszony és szolgáló, Pap, barát és apáca, illetve kőemberek) a Bükk-vidéki Pap-kő oldalában álló sziklaalakzatok. Sirok, Törökasztal és Bálványkövek kaptárkövek természeti emlék néven Sirok Község 9/2010. (V. 29.) Önkormányzati rendelete helyi jelentőségű védett természeti terület, természeti emlék védettségi kategóriába sorolta.
A vár lábánál halad el az Országos Kéktúra 22-es számú szakasza.
Kapcsolódó cikkeink
Mátra
