Parádsasvár – Egy múltidéző falu a Mátra szívében

Mátra

2025. február 27. Halász Gabi Hatvani Anikó

Megosztás:

Képzelj el egy varázslatos kis települést, ahol a friss hegyi levegő átjárja a fenyveseket, ahol az erdő csendjét egykor az üveghuták dallama töltötte meg, és ahol a történelem és a természet tökéletes harmóniában fonódik össze.

Parádsasvár több mint egy kis falu a Mátrában – ez egy időutazás, ahol a Rákócziak öröksége, a világhírű üvegművesség és a mesébe illő táj együtt varázsolja el a látogatókat.

Akár egy könnyed túrára érkezel, akár a múlt nyomait kutatod, vagy egyszerűen csak felfedeznéd a Mátra rejtett kincseit, Parádsasvár mindig tartogat valami különlegeset.

Földrajzi elhelyezkedés és megközelítés

Parádsasvár a 24-es számú főút mentén, a Mátra északi oldalán fekszik. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében, 400 méteres magasságban terül el. A látogatók páratlan panorámában gyönyörködhetnek: a Mogyorós-orom, a Nagy-Lipót, Galyatető, Bagolykő, a Csór-hegy, a Vadak-orma, a Hármas-tető és a Vár hegyek ölelik körbe a települést, mintha egy természet alkotta amfiteátrumban járnánk.

A faluhoz közigazgatásilag több kisebb terület is tartozik, például Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta. Megközelítése egyszerű: Gyöngyös felől az M3-as autópályáról lehajtva, majd a 24-es főúton haladva érhető el. Tömegközlekedéssel Gyöngyösről induló buszjáratokkal juthatunk el ide.

1 / 3

Parádsasvár – Egy múltidéző falu a Mátra szívében

FOTÓ: Hatvani Anikó

Történelem és érdekességek

Parádsasvár és a környező települések – Parád és Parádfürdő – története több évszázados múltra tekint vissza. A térség első írásos említése 1549-ből származik, amikor Országh Kristóf birtokolta a területet. Később az egri várkapitány, Ungnád Kristóf, majd Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem tulajdonába került. A Rákóczi-család közel egy évszázadon át birtokolta a vidéket, míg 1676-ban II. Rákóczi Ferenc és testvére, Júlia örökölte meg.

A település egyik leghíresebb öröksége a 1710-ben II. Rákóczi Ferenc által alapított üveghuta, amely egészen 1770-ig eredeti helyén működött. Az üveggyártás a 20. században is virágzott, a parádsasvári üveggyár termékei világszerte keresettek voltak.

A település egy másik különleges természeti kincse az alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes „Parádi víz”, amelyet a helyiek „csevice” forrásként emlegetnek. A forrás fölé Ybl Miklós tervei alapján egy díszes pavilont is emeltek.

3 / 3

Parádsasvár – Egy múltidéző falu a Mátra szívében

FOTÓ: Hatvani Anikó

Felfedeznivalók Parádsasváron és környékén

A Parád felől érkezőket egy valódi botanikai ritkaság fogadja: a Parádsasvári Ősjuhar. Ez az óriási fa a település egyik élő emlékműve, amely már évszázadok óta őrzi a múlt titkait.

Parádsasvár egyik legkülönlegesebb látványossága az üveghuta és az üvegmanufaktúra, amely bepillantást enged az üvegkészítés évszázados hagyományaiba. Bár az egykori híres üveggyár már nem működik, a településen több manufaktúra őrzi tovább az üvegcsiszolás mesterségét. A látogatók kis műhelyekben vásárolhatnak csodás üvegtárgyakat, és akár élőben is megfigyelhetik az üvegfúvás és csiszolás folyamatát.

Az Ilona-völgyi vízesés Magyarország egyik legnagyobb természetes zuhataga, amely egy könnyed túrával elérhető. A vízesés látványa minden évszakban lenyűgöző, a kristálytiszta víz csobogása pedig megnyugtató élményt nyújt a kirándulóknak.

A Sástó a Mátra legnagyobb természetes tava, amely ideális helyszín pihenésre, csónakázásra vagy akár horgászatra is.

Ha már a környéken jársz, nem hagyhatod ki Magyarország legmagasabb pontját, a 1014 méteres Kékestetőt. Télen síelés, nyáron pedig gyalogos és kerékpáros túrák várják az aktív kikapcsolódás kedvelőit.

Mátraháza és Galyatető a Mátra két turisztikai központja, ahol számos túraútvonal, kilátó és pihenőhely várja a természet szerelmeseit. A Galyatető-kilátóból pedig lélegzetelállító panoráma tárul elénk.

Egy kis túrával elérhető középkori várrom a Benevár, amely nemcsak történelmi érdekesség, hanem gyönyörű kilátópont is.

Kapcsolódó