A meredek falakkal övezett Páris-patak völgye

Itthon

2021. január 22. Halász Gabi Majdán István

Megosztás:

Az ember fölé magasodó sziklák, és a völgyben időszakosan előtűnő patak miatt a palóc Grand Canyonnak is nevezik a Páris-patak völgyét.

Nógrádszakáltól északra, közvetlenül az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ szakaszon, a Cserhát nyúlványai között húzódik a Paris-patak völgye.

A több millió évvel ezelőtt ott kanyargó, a Pannon tengerbe tartó folyó lerakta messziről hozott hordalékát, amely megkövesült. Az elmúlt kb. 10 000–20 000 évben egy újabb patak vájta az idősebb kőzetekbe a mai völgyet, láthatóvá téve a földtörténeti korok emlékeit és a több millió évvel ezelőtti geológiai folyamatokat.

A falakon, lenyomatokként, még láthatók az ősi folyó hordalékkövei.

fotó © Majdán István | Csodálatos Magyarország

A hajdani folyó úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölé magasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények.

fotó © Majdán István | Csodálatos Magyarország

Néhol fagyökerek szövik át a kőrétegeket, és a Páris-patak völgyében találták meg Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak.

fotó © Majdán István | Csodálatos Magyarország

A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre.

Tavasszal és ősszel, esőzések idején még csordogál a Páris-patak, egyébként csak a kiszáradt meder látható.